Képző, jel, rag
A szótő és toldalékainak kapcsolódási sorrendje:
• Szótő(1) + képző(2) + jel(3) + rag(4) (Ritka esetekben a képző állhat a jel után is pl.: kisebbít .)
A képző:
• megváltoztatja a szó jelentését. pl.: vad + ász --> vadász .
• Több képző is állhat egymás után. pl.: Vad + ász + at --> vadászat.
A képzők elnevezése:
A képzett ("új") szó szófaja alapján.
• Pl.: Vad+ász = szótő + főnévképző (hiszen a vadász szófaja főnév) ; olvas+gat = szótő + igeképző; város + i = szótő + melléknévképző.
"Egyéb" képzőfajták:
Kicsinyítőképző: -ka, -ke, -cska, -cske; pl.: bácsi+ka = bácsika
Fosztóképző: -tlan, -tlen, -atlan, -etlen pl.: só+tlan = sótlan (megfosztja az eredeti jelentéstől a szót)
Igenévképzők:
• -ni pl.: futni
• -ó,ő pl.: mosolygó (arc) csöngő (telefon)
• - t, tt pl.: olvasott (ember) = sokat olvasott már életében (Ne keverjük össze a múlt idő jelével pl.: A diák az órán olvasott)
• -andő, -endő pl.: olvasandó
• - va, -ve, ván, -vén pl.: olvasva
Jel
A jel valamilyen viszonyjelentés hozzáadásával módosítja a szó jelentését.
Fajtái:
• Igéhez járuló jelek (az időjelek és a módjelek)
• Főnév jelei (a többes szám jele, a birtokos személyjel, a birtokjel, a birtoktöbbesítő jel)
• Melléknév jelei (fokjelek).
Az igéhez járuló jelek: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)
• múlt idő jele: -t, -tt pl.: vár --> várt
• feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né pl.: olvas --> olvasna (ha lenne könyve - feltételhez köt)
• felszólító mód jele: -j pl.: vár --> várj; olvas --> olvass (a -j teljesen hasonult, írásban jelölt teljes hasonulás)
A főnévhez járuló jelek: (főnév - ki? mi?)
• többes szám jele: -k pl.: alma --> almák (többalakú tő, emiatt alakult át almá)
• birtokos személyjel: -m, -d ... stb... logikája: szám/személy szerint mutatja meg, hogy ki a birtokosa valaminek. pl.: könyvem --> az én könyvem e/1 a birtokos; ablakunk --> a mi ablakunk t/1 a birtokos.
• birtokjel: -é pl.: Andrásé. Konkrétan tudjuk hogy András a birtokos. Ebben különbözik a birtokos személyjeltől!
• birtoktöbbesítő jel: a birtok többségét kifejező jel. pl.: könyveim = szótő (könyv) + (e)i (birtoktöbbesítő jel) + m (birtokos személyjel).
A melléknév jelei: (melléknév - milyen? miféle?)
• középfok jele: -bb pl.: okos -->okosabb
• felsőfok jele: leg ..... + bb; pl.: okos --> legokosabb
• túlzófok jele: legesleg .... + bb; okos --> legeslegokosabb
• kiemelőjel: -ik pl.: szebb --> szebbik
Rag:
Igéhez járuló ragok: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)
• Igei személyragok: szám/ személy szerint mutatják meg, hogy ki cselekszik. pl.: olvasom (E/1); olvasunk (T/1).
Főnévhez járuló ragok: (főnév - ki? mi?)
• Tárgy ragja: -t (a tárgy kérdése a mit? kit? - nyelvtani értelemben egy személy is lehet tárgy). pl.: almát, Pétert
• Birtokos jelző ragja: -nak, -nek (valakinek van valamije) autónak (a kereke)
• Határozóragok:-ban, -ben, -ba, -be, -ból, -ből, -n, -on, -en, -ön, -ra, -re, -ról, -ről, -nál, -nél, -hoz, -hez, -höz, -tól, -től, -val, -vel, -kor, -nak, -nek (ne bemagold őket, zárd ki a többit!)
Melléknévhez járuló ragok: (melléknév - milyen? miféle?)
• határozóragok: -an, -en, -ul, -ül pl.: szépen, angolul
Igenév
Két szófaj tulajdonságait ötvözi. Ige + főnév / melléknév / határozószó
Fajtái:
Főnévi igenév:
képzője: -ni
pl.: olvas + ni → olvasni
Melléknévi igenév:
Folyamatos melléknévi igenév:
képzője: -ó, -ő
pl.: olvasó (diák)
Milyen diák? Érezni rajta a melléknév tulajdonságait
Ne keverd a főnévvel:
Az olvasó levelet írt a szerkesztőnek →főnév
Az olvasó diákok csöndben voltak → igenév
Befejezett melléknévi igenév:
képzője: -t, -tt
pl.: olvasott (ember)
Milyen ember? Érezni rajta a melléknév tulajdonságait
(ne keverd a múlt idejű igével).
Tegnap Ádám a könyvtárban olvasott. → ige
Az olvasott ember tájékozott. → igenév
Beálló mellékévi igenév:
képzője: - andó, -endő
pl.: olvasandó
Határozói igenév:
képzője: -va, -ve, -ván, -vén
Pl.: olvasva
Névmás
• A névmás helyettesítő szófaj. Átveszik a helyettesített szó jelentését.
Fajtái
1.) Csak főneveket helyettesítő névmások
• személyes névmás
• birtokos névmás
• visszaható névmás
• kölcsönös névmás
2.) Főnevet, melléknevet és számneveket helyettesítő névmások
• kérdő névmás
• mutató névmás
• vonatkozó névmás
• általános névmás
• határozatlan névmás
Önálló jelentéssel nem rendelkeznek, más szavakhoz kapcsolódnak.
Fajtái:
Névelő: a, az, egy
Névutó: névszókhoz kapcsolódva fejeznek ki helyet, időt egyéb körülményt. Pl.: asztal mellett
Névutó vagy határozószó? A határozószók önmagukban fejeznek ki helyet, időt, egyéb körülményt. pl: Reggel.
Igekötő: igéhez, igenévhez, igéből képzett főnevekhez kapcsolódik, körülményt módosít, jelentést módosít. pl.: elolvas, felolvas, beolvas, leolvas
Segédige: "fog" (jövő időt segít kifejezni) és a "volna" (múlt idő feltételes módot segít kifejezni).
Kötőszó: összetett mondatokat, szókapcsolatokat kapcsol össze. Pl.: és, hogy, alighogy, amint stb...
Módosítószó: Módosítja a mondat jelentését. Elmegyünk színházba. NEM megyünk el színházba.
(Az a mondatrész, amelyről az állítmánnyal megállapítunk valamit.)
Ki? Mi? Kik? Mik? + állítmány
Jelölése:
A mondatban: alany (egy vonallal húzzuk alá)
Szerkezeti rajzban / ágrajzban: A (nagy A betű)
Az elemzés menete:
Pl.: Ádám olvas.
- Mit állítunk?
- Olvas. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.
- Ki olvas? (Ki + állítmány!!!!!!!!!!)
- Ádám. Ez az alany, egy vonallal húzom alá.
(Megmutatja, hogy az alany mit cselekszik, vagy mi történik vele.)
Mit állítunk?
Jelölése:
A mondatban: két vonallal húzzuk alá
Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Á
Az állítmány halmozása
Egy mondatban több állítmányt is összefűzhetünk, ilyenkor az állítmányok mellérendelő szószerkezetet alkotnak.
Az igei és a névszói igei állítmányt is lehet halmozni, akár különféléket is össze lehet kapcsolni.
pl.: két igei állítmány kapcsolódik össze: Pali olvas és ír.
A tárgy az a bővítmény, amelyre a cselekvés irányul, vagy amely a cselekvés eredményeképpen létrejön.
- Kit? Mit? Kiket? Miket? Milyet? Mennyit?
Jelölése:
A mondatban: szaggatott vonallal húzzuk alá
Szerkezeti rajzban / ágrajzban: T (nagy T betű)
HATÁROZÓK
JELZŐK
Drag and Drop Website Builder