Képző, jel, rag
A szótő és toldalékainak kapcsolódási sorrendje:
• Szótő(1) + képző(2) + jel(3) + rag(4) (Ritka esetekben a képző állhat a jel után is pl.: kisebbít .)

A képző:
•  megváltoztatja a szó jelentését. pl.: vad + ász --> vadász .
• Több képző is állhat egymás után. pl.: Vad + ász + at --> vadászat.
A képzők elnevezése:
A képzett ("új") szó szófaja alapján.
• Pl.: Vad+ász = szótő + főnévképző (hiszen a vadász szófaja főnév) ; olvas+gat = szótő + igeképző; város + i = szótő + melléknévképző.
"Egyéb" képzőfajták:
Kicsinyítőképző: -ka, -ke, -cska, -cske; pl.: bácsi+ka = bácsika
Fosztóképző: -tlan, -tlen, -atlan, -etlen pl.: só+tlan = sótlan (megfosztja az eredeti jelentéstől a szót)
Igenévképzők:
• -ni pl.: futni
• -ó,ő pl.: mosolygó (arc) csöngő (telefon)
• - t, tt pl.: olvasott (ember) = sokat olvasott már életében (Ne keverjük össze a múlt idő jelével pl.: A diák az órán olvasott)
• -andő, -endő pl.: olvasandó
• - va, -ve, ván, -vén pl.: olvasva

Jel
A jel valamilyen viszonyjelentés hozzáadásával módosítja a szó jelentését.
Fajtái:
• Igéhez járuló jelek (az időjelek és a módjelek)
• Főnév jelei (a többes szám jele, a birtokos személyjel, a birtokjel, a birtoktöbbesítő jel)
• Melléknév jelei (fokjelek).

Az igéhez járuló jelek: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)
• múlt idő jele: -t, -tt pl.: vár --> várt
• feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né pl.: olvas --> olvasna (ha lenne könyve - feltételhez köt)
• felszólító mód jele: -j pl.: vár --> várj; olvas --> olvass (a -j teljesen hasonult, írásban jelölt teljes hasonulás)

A főnévhez járuló jelek: (főnév - ki? mi?)
• többes szám jele: -k pl.: alma --> almák (többalakú tő, emiatt alakult át almá)
• birtokos személyjel: -m, -d ... stb... logikája: szám/személy szerint mutatja meg, hogy ki a birtokosa valaminek. pl.: könyvem --> az én könyvem e/1 a birtokos; ablakunk --> a mi ablakunk t/1 a birtokos.
• birtokjel: -é pl.: Andrásé. Konkrétan tudjuk hogy András a birtokos. Ebben különbözik a birtokos személyjeltől!
• birtoktöbbesítő jel: a birtok többségét kifejező jel.  pl.: könyveim = szótő (könyv) + (e)i (birtoktöbbesítő jel) + m (birtokos személyjel).

A melléknév jelei: (melléknév - milyen? miféle?)
• középfok jele: -bb pl.: okos -->okosabb
• felsőfok jele: leg ..... + bb; pl.: okos --> legokosabb
• túlzófok jele: legesleg .... + bb; okos --> legeslegokosabb
• kiemelőjel: -ik pl.: szebb --> szebbik

Rag:
Igéhez járuló ragok: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)
• Igei személyragok: szám/ személy szerint mutatják meg, hogy ki cselekszik. pl.: olvasom (E/1); olvasunk (T/1).

Főnévhez járuló ragok: (főnév - ki? mi?)
• Tárgy ragja: -t (a tárgy kérdése a mit? kit? - nyelvtani értelemben egy személy is lehet tárgy). pl.: almát, Pétert
• Birtokos jelző ragja: -nak, -nek (valakinek van valamije) autónak (a kereke)
• Határozóragok:-ban, -ben, -ba, -be, -ból, -ből, -n, -on, -en, -ön, -ra, -re, -ról, -ről, -nál, -nél, -hoz, -hez, -höz, -tól, -től, -val, -vel, -kor, -nak, -nek (ne bemagold őket, zárd ki a többit!)

Melléknévhez járuló ragok: (melléknév - milyen? miféle?)
• határozóragok: -an, -en, -ul, -ül pl.: szépen, angolul