A mondat egy vagy több szóból áll, és jellemző hanglejtése van. A nyelv felől vizsgálva a mondat a legkisebb nyelvi egységekből különféle szabályok alapján felépíthető, legnagyobb nyelvi egység. A kommunikáció felől nézve a mondat a legkisebb beszédegység, hiszen mondatokból építjük fel írásbeli és szóbeli kommunikációnkat.
I. Egyszerű mondat:
Egyetlen mondategységből állnak. Megkülönböztetünk tagolt és tagolatlan mondatokat.
I.1. Tagolt mondat:
A tagolt mondatok mindig tartalmaznak alanyi-állítmányi szószerkezetet (alany és állítmány).
Lehetnek teljesek vagy hiányosak.
I.1.A. Teljes
Alanyi és állítmányi részre bontható. (Kerek, egész nem igényel kiegészítést.)
Tőmondat: Ha csak alanyt ás állítmányt tartalmaz
Bővített mondat: Ha alanyon, állítmányon kívül más mondatrész is előfordul benne.
I.1.B. Hiányos
Nem teljes közlés, ahhoz, hogy megértsük gondolatban ki kel egészíteni a beszédhelyzet, vagy a környező mondatok alapján.
Hiányzik az alany vagy az állítmány, vagy akár mindkét fő mondatrész is, de a
szövegkörnyezet alapján kikövetkeztethetőek
pl.: (Ki hozta a virágot?) Kati. (Hova tette?) Az ablakba.
Nem tekintjük hiányosnak:
Az alanytalan mondatokat: Havazik. Esik. Esteledik.
Határozatlan alanyú mondatokat: Kopognak. Utat építenek.
Általános alanyú mondatokat.
I.2. Tagolatlan mondatok:
Megszólítás: Fák, csillagok, állatok és kövek!
Indulatszó: Jaj! Hej! Sicc!
Módosítószó: Igen. Nem.
Névszó: Segítség!
Köszönésforma: Jó napot kívánok! Szia!
II. Összetett mondat:
Az összetett mondatokban két vagy több egyszerű mondat kapcsolódik össze egyetlen mondattá. Az összetett mondatokat alkotó egységeket tagmondatnak nevezzük.
A tagmondatok közé különféle írásjeleket, leggyakrabban vesszőt (pl. Azt kérdezte tőlem, hogy szeretek‑e futni.), ritkábban kettőspontot (Gondold végig a következőket: futni, úszni vagy teniszezni szeretnél?) vagy pontosvesszőt (A konyhával készen is lennénk; most nézzük a fürdőszobát!) teszünk.
II.1. Szerves összetétel:
Két tagolt mondat összekapcsolódása (pl. Nem megyek sehová, mert fáj a fejem.), melyek között alá- vagy mellérendelő viszony van.
II.2. Szervetlen összetétel:
Ha az összekapcsolódó tagmondatok bármelyike tagolatlan.
pl.: Egy tagolatlan és egy tagolt (pl. Jaj, de fáj a fejem!)
pl.: Két tagolatlan mondat (pl. Szia, Robi!)
I. Jellemzői
A tagmondatok nem egyenrangúak
- főmondat
✅ hiányzik belőle egy mondatrész
✅ a hiányzó mondatrészt egy utalószó helyettesíti
- mellékmondat
✅ a hiányzó mondatrészt fejti ki bővebben
✅ kötőszó kapcsolja a főmondathoz
A főmondattal rá tudunk kérdezni a mellékmondatra!
Pl.: Ott jártunk, ahol a madár sem jár.
Hol jártunk? --> OTT, ahol a madár sem jár.
Az ott esetünkben utalószó. Az utalószó mindig a főmondatban található. (A válaszban elsőként szerepel!)
(ha nincs ott, akkor behelyettesíthető, tedd ki fejben)
Az ahol kötőszó.
Az elemzés menete
1. álló egyenessel elválasztjuk egymástól a tagmondatokat
2. megszámozzuk a tagmondatokat
3. az utalószót bekarikázzuk
4. a kötőszót bekeretezzük
5. ahol az utalószó van, az a főmondat
6. a főmondatot elemezzük
✅ amilyen mondatrész az utalószó, olyan alárendelés lesz
Így megkülönböztetünk alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói (a tanult határozók!), jelzői (a tanult jelzők!) alárendeléseket.
✅lerajzoljuk az ábráját
✅a főmondat karikájába beírjuk a főmondat számát
✅ a mellékmondat négyszögébe beírjuk a mellékmondat számát, mellé írjuk az alárendelés fajtáját
A tagmondatok sorrendje
A tagmondatoknak három alapsorrendje van.
1. A főmondat megelőzi a mellékmondatot: Megfogadom azt, amit javasoltál.
2. A főmondat követi a mellékmondatot: Amit javasoltál, azt megfogadom.
3. A mellékmondat beékelődik a főmondatba: Azt, amit javasoltál, megfogadom.
Sokan leledzenek abban a hitben, hogy jól tudnak magyarul, hiszen magyar az anyanyelvük. Aki annyira biztosan hiszi ezt, annak okvetlenül van még tennivalója. Aki többet tud, az látja legvilágosabban, hogy még többet kell tudnia. Figyeljük nagy költőink, íróink művészetét, de hallgassunk azoknak a szavára is, akik nyelvünknek helyes használatára, életének, szerkezetének megismerésére iparkodnak nevelni bennünket! Ők ugyancsak segítenek abban, hogy kellően értékeljük a nyelvet, nyelvünket. Ez a célja a magyar nyelv hetének is: a közfigyelemnek nyelvünk védelmére való irányítása. Hogy is mondja nagy íróművészünk, Kosztolányi Dezső?
„A nyelv a tudósnak ereklye, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk-e, hogy az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zengőbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen?”
Néhány mellékmondat nem csak egy szerepet tölt be. Azon kívül, hogy valamilyen mondatrész szerepét tölti be, más jelentést is hordoz.
Pl. A minőségjelzői alárendelésnek hasonlító szerepe is van.
Ilyenkor a sajátos jelentéstartalomról nevezzük el az alárendelést.
A sajátos jelentéstartalmat a jellegzetes kötőszavakról lehet felismerni.
FAJTÁI:
feltételes
megengedő
következményes
hasonlító
1. FELTÉTELES:
Azt a körülményt, feltételt fejezi ki, amelynek be kell következnie ahhoz, hogy a főmondatban foglalt megállapítás.
Jellegzetes kötőszavai: ha, hogyha.
PL.: Ha ez a könyv nem kell senkinek, Akkor elviszem én.
2. MEGENGEDŐ:
Bizonyos fokig ellentétben van a mondat tartalmával, de nem akadályozza meg, azaz "megengedi" a főmondatban foglaltak megvalósulását.
Jellegzetes kötőszavai: bár, bárha, ámbár, jóllehet, holott, hogy, akár.
PL.: Ez a házi még áll, bár már elég rozzant.
3. KÖVETKEZMÉNYES:
A főmondatban megnevezett fogalomnak a következményét fejti ki.
Jellegzetes kötőszavai: hogy, úgyhogy, míg.
PL.: Úgy sietett, hogy majd orra bukott a lépcsőn.
4. HASONLÍTÓ:
Bizonyos mondatrészeket hasonlítás, hasonlat formájában fejeznek ki.
Jellegzetes kötőszavai: mint, ahogy, mintsem, semmint, semhogy, hogysem, mintha.
PL.: Úgy nézett ránk, mint aki most lát bennünket először.
I. Jellemzői
- A tagmondatok egyenrangúak
- A tagmondatok között tartalmi összefüggés van
- A tagmondatok között kötőszó található (ha nincs ott, akkor kiegészíthető vele)
- A mondatvégi írásjel mindig az utolsó tagmondat írásjele
- Kettő vagy több tagmondatból áll
- A tagmondatokat vessző választja el egymástól
- Tagmondat: egy predikatív szószerkezet (alany-állítmány kapcsolat) található benne
- Lehet többszörösen összetett mondat is – kettőnél több tagmondat található benne
Fajtái
1.) Kapcsolatos
Az első tagmondat gondolatát a második egy újabb gondolattal bővíti.
Jellegzetes kötőszavak:
és, meg, is, sőt, sem, se, nemcsak – hanem …is
PL.: Se nem mondok rosszat, / se nem gondolok.
2) Ellentétes
A második tagmondat tartalma ellentétes az első mondat tartalmával.
Jellegzetes kötőszavak:
de, pedig, azonban, ellenben, mégis, mégse, viszont, csak, hanem
PL.: Az este még hűvös volt, / de aztán délire fordult a szél.
3) Választó
A tagmondatok különböző lehetőségeket tartalmaznak, ezek közül lehet választani.
Jellegzetes kötőszavak
vagy, akár
PL.: Vagy kirándulni megyünk holnap, / vagy itthon pihenünk.
4) Magyarázó
A második tagmondat magyarázza az elsőben található állítást.
OKOZAT <-- OK
Jellegzetes kötőszavak:
azaz, vagyis, ugyanis, hiszen, tudniillik
PL.: Sok mondatot elemeztél, / vagyis alaposan felkészültél.
5) Következtető
Az első tagmondat tartalmából következik a második állítása.
OK --> OKOZAT
Jellegzetes kötőszavak:
ezért, tehát, így, ennélfogva
PL.: Jól tanultál, / ezért elmehetsz a koncertre.
Nyelvtípusok:
1) Izoláló (elszigetelő)
Szótövek egymás mellé helyezésével alkotják meg mondataikat. A nyelvtani viszonyokat a segédszók, a hangsúly és a szórend segítségével fejezik ki. Pl.: a kínai
2) Agglutináló (ragasztó)
A szótőhöz ragasztott toldalékokkal fejezik ki a nyelvtani viszonyokat. Tipikus képviselője ennek a csoportnak a magyar nyelv.
3) Flektáló(hajlító)
A nyelvtani kategóriákat a szótő megváltoztatásával képes kifejezni. pl. angol foot 'láb', feet 'lábak'
4) Inkorporáló (bekebelező):
pl.: irokéz és az eszkimó nyelv is.
Nyelvészet
A szinkrón ("egyidejű") - leíró nyelvészet a nyelv jelenlegi állapotát vizsgálja. (hangtan, szófaj- és alaktan, mondattan).
A diakrón - történeti nyelvészet az egyes nyelvekben megvalósult változásokat kutatja; választ keres arra, hogy ezek miért és hogyan történtek meg.
A nyelvtörténeti kutatás forrásai
- nyelvemlékek - a jelenlegit megelőző nyelvállapotból származó nyelvi anyagot tartalmazó írott vagy hangzó szövegek
- Régebbi nyelvtanok
- Jelenkori adatok is felhasználhatók azonban régebbi korok tanulmányozására
- Nyelvjárások (hasonlóságok és eltérések lehetőséget adnak arra, hogy korábbi nyelvállapotok egyes sajátosságaira következtessünk belőlük)
- A rokon nyelvek vizsgálata
3. A nyelvrokonság
A nyelvrokonságra vonatkozó elméletet nyelvészeti és más jellegű érvekkel bizonyítani kell, egyértelmű bizonyítékok hiányában a valószínűbb elméletet választjuk.
A nyelvrokonság nyelvészeti bizonyítékai a következők:
- Az alapszókészlet (alapigék, testrészek, számnevek, rokonsági viszonyok, állat- és növénynevek, alapvető névmások) elemeinek hangtani hasonlósága;
- Az alapszókincs elemei közötti szabályos hangmegfelelések: az egyes szópárokban hasonló helyzetben hasonló hangok találhatók;
- A nyelvtan hasonlósága: egyes alapvető jelentésviszonyokat a nyelvek hasonló módon fejeznek ki.
- A történeti-összehasonlító módszer a nyelvrokonság kutatására szolgáló tudományos eszköz. Lényege a szabályos hangmegfelelések vizsgálata a rokonnak vélt nyelvek alapszókészletében.
4. A magyar mint finnugor nyelv
A magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád tagja, amely az uráli nyelvcsalád nagyobb ágát alkotja. Legközelebbi nyelvrokonaink a hantik és a manysik.
A magyar nyelv finnugor származását számos jellegzetessége bizonyítja:
-Az alapszókészlet jelentős része bizonyítottan finnugor eredetű.
-Az alapszókincs elemeiben kimutathatók a szabályos hangmegfelelések, amelyek igazolják, hogy a rokon nyelvi szavak közös alapnyelvi alakból származnak. Ilyen szabályos hangmegfelelések mutathatók ki például: finnugor nyelvek szókezdő p-je és a magyar szókezdő f között (pl. fül, fej);
A nyelvtani rendszer számos vonása megegyezik a többi finnugor nyelvvel:
-Egyes alapvető toldalékaink finnugor eredetűek (pl. a többes szám -k jele, a birtoktöbbesítő jel, a feltételes és felszólító mód jele).
-Más finnugor nyelvekhez hasonlóan alakul a jelző és a jelzett szó közötti nyelvtani kapcsolat: a jelző megelőzi a jelzett szót;
- a jelzőt nem egyeztetjük a jelzett szóval számban és esetben (ócska lomok / *ócskák lomok, öt sor / *öt sorok, híres sebészt / *híreset sebészt).
Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is
az ember fölcifrázva, bonyolultan adja elő. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Szépen az ír és beszél, akinek
sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol
az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak.
A magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és a világosságot kívánja. …
Ebből következik, hogy a jó magyar írás és beszéd tanítását voltaképpen a helyes gondolkodás tanításával
kell kezdeni. Ki gondolkodik helyesen? Aki az igazat keresi. Az írás és beszéd módja mindenkit leleplez. Jól
beszélni és írni magyarul, ez tehát igazából: jellemkérdés.
Drag & Drop Website Builder