1. Műnemek
Az irodalmi művek nagy csoportjai.
Epika (cselekményes)
Líra (versek, érzelmek)
Dráma (színpadra szánt művek)
2. Műfajok
A műnemeken belüli kisebb csoportok
(epigramma, dal, elbeszélő költemény, ballada stb...)
3. Verselés
A versek ritmusát adják.
Kétféle verselési módot különböztetünk meg:
Ütemhangsúlyos verselés:
A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát.
Elnevezés a sorok szótagszáma alapján.
Időmértékes verselés
A rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát. A sorokban a magánhangzók alatt jelöljük.
Rövid a szótag: ha a magánhangzó rövid, és utána max. 1 mássalhangzó áll
Hosszú a szótag: ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után 2 vagy több mássalhangzó áll
(Mindig magánhangzótól magánhangzóig vizsgáljuk, nem állunk meg a szóhatárokon, sem a sorvégeken)
Versláb: szótagok kapcsolata
Spondeus: - -
Daktilus - u u
Trocheus: - u
Jambus: u -
Disztichon:
Egy hexameter és egy pentameter sor kapcsolata. Időmértékes verssor.
Hexameter:
Daktilusokból és spondeusokból álló verssor, az 5. versláb mindig daktilus, az utolsó versláb lehet trocheus.
Pentameter:
Mint a hexameter, de a 3. és 6. versláb csonka (fél)
Példa disztichonra:
4. Rímek
páros: a a b b
bokor: a a a a
fél: x a x a, a x a x
ölelkező: a b b a
kereszt: a b a b
5. Költői képek
hasonlat: két dolog összehasonlítása (mint)
metafora: két dolog azonosítása (a=b pl.: "gyere ki galambom, gyere ki gerlicém" János vitéz Iluskának, a galamb = iluska)
megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző tulajdonságokkal ruház fel (pl.: mosolyog a nap)
allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása (pl.: Toldi álom pillangó képében)
metonímia: névcsere.
A szavak közötti kapcsolat lehet:
anyagbeli: nincs egy vasam sem (vas szó a pénz helyett)
időbeli: századunk felfedezései (a században élő tudósok)
térbeli: alszik a város (a városban élő emberek)
ok-okozat: itták a mámort (alkoholt ittak, okozat a mámor)
Történelmi áttekintés:
1867 Kiegyezés
1896 → Millennium
1873 → Bp. egyesülése
1880 – 1914 "Boldog békeidők" → gazdasági fellendülés
→ vasúthálózat
→ Halászbástya, Országház
→ Földalatti
1914 – 1918 → I. világháború
1920 → Trianon (2/3)
Irodalom:
20. század első fele → sokszínűség
három irodalmi-művészeti irányzat → egy-egy folyóirat
1. A Nyugat (1908-1941)
civilizációs, technikai, tudományos vívmányok, nagyvárosi lét → új világkép, elszigetelődés, dekadencia → szakítás a racionalizmussal, új utak keresése.
Klasszikus modernség (modernizmus) → 1870-es évektől kibontakozó, a romantikát követő művészeti irányzatok összességét nevezzük modernségnek. (Szimbolizmus, a naturalizmus, a szecesszió és az impresszionizmus.)
A folyóirat a klasszikus modernizmus sokféle áramlatának meghonosítását tűzte ki célul.
A folyóirat jellemzői:
• alkotói szabadság elve
• új eszméknek és életérzéseknek
• modern stílusirányzatok
A Nyugat szerkesztői az indulásakor Ignotus (Veigelsberg Hugó), Osvát Ernő és Fenyő Miksa voltak
A folyóirat címe egyben programot és kihívást is jelentett. Céljának tekintette a magyar irodalomnak a nyugati nagy irodalmak színvonalára emelését.
A modern magyar irodalom legfontosabb fórumává vált.
2. Az Új Idők (1894-1949)
A nemzeti konzervativizmus (vagy nemzeti klasszikus irányzat) képviselői Arany Jánost, Mikszáth Kálmánt és Jókai Mórt tekintették elődjüknek.
A folyóirat célkitűzései közül:
• A hagyományok újítások ötvözése
• olvasóvá nevelés
Szerkesztője → Herczeg Ferenc
3. Az Erdélyi Helikon (1928-1944)
A transzilvanizmus, az „erdélyi gondolat” képviselői Erdély magyar hagyományait őrizték, és immár kisebbségi sorban szervezték újra az erdélyi művészeti életet.
Főszerkesztő → gróf Bánffy Miklós
Irodalmi kávéházak
A korszak kulturális, irodalmi életének jellegzetes színterei voltak a kávéházak. Az irodalmi kávéházakban művészek, írók, költők találkoztak, dolgoztak, szerkesztőségi megbeszélést tartottak. Ilyen híres kávéház volt például a New York és a Japán. Az első világháború után a Centrál kávéház lett a Nyugat íróinak törzshelye.
Bevezetés:
Szerelmi költészet, két múzsa → Léda, Csinszka (Megújulását is hozó Léda-versek, Hagyományosabb elemeket tartalmazó Csinszka-versek) → két korszak
Léda versek (általánosan)
- Párizs (Léda révén jutott el Párizsba)
- kettősség : szerelem boldogsága, kín (veszekedések, féltékenység) → ambivalencia
- meghatározó motívum a folyamatos harc, a szélsőséges érzelmek, az ambivalens szerelmi érzés.
Csinszka versek (általánosan)
- ambivalencia helyett harmóniára, megnyugvásra való törekvés
- feleség
- társ, a biztonságot jelenti
-a versek meghittek, bensőségesek
-nyelve a hétköznapi beszédhez közelít
Tárgyalás: (közben idézések!)
Befejezés:
Saját vélemény, hozzád melyik vers állt közelebb? Miért?
I. FOGALMAK
Szimbolizmus
A 19. század második felében kialakult irodalmi irányzat, a valóság ábrázolása helyett a szerzők lelkiállapotuk vagy hangulataik kifejezésére törekednek, fő kifejező eszköze a szimbólum. Magyarországon megjelenése Ady Endre: Új versek kötet.
Impresszionizmus
A pillanatnyi hangulatot, érzéki benyomást kifejező stílusirányzat. Az irodalmi impresszionizmus futó benyomásokat, hangulatokat kívánt közvetíteni. Legfőbb stílusjegyei: a névszók, színes jelzők halmozása, a hangok zenei hatásának kiaknázása.
Modernizmus
A 19. század utolsó harmadában az európai irodalomban megjelenő művészeti irányzatok összefoglaló neve.
Nyugat
A 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata, a folyóirat a klasszikus modernizmus sokféle áramlatának meghonosítását tűzte ki célul.
Erdélyi Helikon
Folyóirat, Erdély magyar hagyományait őrizték, és immár kisebbségi sorban szervezték újra az erdélyi művészeti életet.
Versciklus
Önálló versek, melyek tartalmi, formai szempontból egységet alkotnak.
II. VERSFELISMERÉS (idézetekből)
Ady Endre:
Őrizem a szemed
Lédával a bálban
Babits Mihály:
Messze messze...
Juhász Gyula:
Milyen volt...
Tiszai csönd
Tóth Árpád:
Körúti hajnal
III. KÖLTŐI KÉPEK, ALAKZATOK FELISMERÉSE
Költői képek:
Hasonlat, metafora, megszemélyesítés, metonímia, szinesztézia
Alakzatok:
Párhuzam, költői kérdés, túlzás, halmozás, felsorolás, fokozás, ellentét,
IV. VÁLASZHATÓ FOGALMAZÁS:
3 téma közül választhatsz (mindhárom témához kapcsolódóan írtam egy vázlatot)
1. Ady Endre szerelmi költészete
vagy
2. Juhász Gyula: Milyen volt... Bizonyítsd, hogy a vers műfaja elégia
vagy
3. Impresszionista stílusjegyek, Tóth Árpád Körúti hajnal című versében
1. Ady Endre szerelmi költészete
Bevezetés:
Szerelmi költészet, két múzsa → Léda, Csinszka (Megújulását is hozó Léda-versek, Hagyományosabb elemeket tartalmazó Csinszka-versek) → két korszak
Tárgyalás:
Léda versek jellemzői:
- Párizs (Léda révén jutott el Párizsba)
- kettősség : szerelem boldogsága, kín (veszekedések, féltékenység) → ambivalencia
- meghatározó motívum a folyamatos harc, a szélsőséges érzelmek, az ambivalens szerelmi érzés.
Csinszka versek jellemzői:
- ambivalencia helyett harmóniára, megnyugvásra való törekvés
- feleség
- társ, a biztonságot jelenti
-a versek meghittek, bensőségesek
-nyelve a hétköznapi beszédhez közelít
Befejezés:
-hozzád melyik áll közelebb, miért?
2. Juhász Gyula: Milyen volt... Bizonyítsd, hogy a vers műfaja elégia
Bevezetés:
-Elégia jelentése
-Anna szerelem, röviden (viszonzatlanság, gúny)
Tárgyalás:
- csendes visszaemlékezés, a visszaemlékezés során felébredő érzelmek bemutatása
- a visszaemlékezés egyszerre fájó és felemelő
- fájó --> nem emlékezik pontosan Anna külsejére (haj, szem, hang)
- felemelő --> bármerre néz, mindenhol Annát látja (búzamező, az őszi ég, a tavaszi szél)
- Anna és a táj teljes egybeolvadása --> belenyugvás
- az évek múlásával, az emlékek egyre fakóbbak --> újra érzem, visszarévedek, úgy érzem.
Befejezés:
Érvelő fogalmazás lévén, a tételmondat újbóli megismétlése (pl. Mindezek alapján látható tehát, hogy a vers műfaja elégia.)
3. Impresszionista stílusjegyek, Tóth Árpád Körúti hajnal című versében
Bevezetés:
Impresszionizmus fogalma, jellemzői röviden.
Tárgyalás:
-Témaválasztás: a táj, a tájban mozgó alakok
-Napszak: a hajnal kedvelt témája volt az impresszionistáknak (vak volt a hajnal).
-Képi látásmód: A festmény ezer színével ragyog ránk a versben megformált táj: vöröslő, aranyló napkorong, szikrázó gyémántok, zöld lomb, fehér virágok, színes kirakatok, lila nyakkendő. A bontott ecsetkezelést az apró képek sokasága adja vissza. Szinte minden sorban új kép, új csoda tárul elénk.
-Hangszimbolika: A hangok sajátos jelentéstartalmát a sok alliteráció is kiemeli. Az első versszak felpattanó mássalhangzói, a 2. és 3. versszak -cs hangjait. A harmadik versszak harangszava is.
-Szinesztéziák (színek pacsirtái, lila dal, tompa hang).
-Jelzőhalmozás: (csüggeteg, halovány, tavaszi kincs, tompa, telt hang).
Befejezés:
Érvelő fogalmazás lévén, a tételmondat újbóli megismétlése (pl... mindezek alapján látható tehát, hogy a vers impresszionista stílusban íródott)
1.Bevezetés
Rövid információ a szerzőről (hogyan helyezkedik el a vers az életművében - csak a vers megértéséhez lényeges életrajzi adatok.)
2.A vers témája
Mi a témája, a fő üzenete?
3.Műfaj
Akár több műfaji besorolásba is illeszkedhet. Az adott műfajra vonatkozó jegyek hogy jelennek meg a versben?
4.Cím értelmezése
Mire utal? Milyen kapcsolatban áll a témával, a tartalommal:
(Előrevetíti a hangulatot? Ellentétben áll a vers tartalmával? Keretet ad a szövegnek? Mire vonatkozik az adott cím?)
5. A vers szerkezete
Hány részre osztható?
Mely versszakok kapcsolódnak össze, mi a kapcsolódás alapja?
Mi jelenik meg az egyes versszakokban?
6. A vers formája
Verselés, rímelés, ha időmértékes, idézetben lehet is jelölni a verslábakat.
7. Költői képek, alakzatok
A tanultak (hasonlat, metafora, megszemélyesítés, allegória, szinesztézia, metonímia + alakzatok).
8. Stílus
Emelkedett? Hétköznapibb? --> Összhangban áll a témával?
Szófajok:
Igék vagy névszók túlsúlyban (mozgalmasság, állóképszerűség)
9.Befejezés
Saját személyes vélemény, gondolatmenet a vers témájáról.
Aktuális-e a vers a mai világban?
Tetszett / nem tetszett, indoklás
Kelet Népe
Folyóirat. A népi írók mozgalmához kapcsolódik. Falukutató tevékenységük során céljuk, hogy megismerjék egy-egy tájegység, település vagy társadalmi réteg életét, gondjait, majd ezeket bemutassák írásaikban.
Realizmus
Stílusirányzat, amely az élet dolgainak kendőzetlen, valósághű bemutatását tűzte ki célul. Rendszerint erős társadalomkritikával.
Móricz Zsigmond jellegzetes témái
A realista irányzat képviselője volt. Műveiben a magyar élet minél teljesebb bemutatására törekedett. Móricz, szakítva a romantikus parasztábrázolással, az idilli falukép bemutatása helyett a vidéki szegénységre, nyomorra, szellemi elmaradottságra igyekszik felhívni a figyelmet. Képes azonosulni szereplőivel, mert érti, ismeri a parasztság problémáit. Elsősorban társadalmi feszültségek ábrázolására törekedett, és ő az első írónk, aki a falun belül is látott társadalmi tagozódást.Jellegzetes témái: a parasztság élete, a kisvárosi értelmiség (tanítók, református papok) sorsa, a dzsentri élete és pusztulása a XX. században. Kezdettől fogva nagy érdeklődéssel fordult a magyar történelem felé is (Erdély trilógia, Rózsa Sándor).
Légy jó mindhalálig:
Önéletrajzi elemek:
✔️elszegényedett apa
✔️rajongva szeretett anya
✔️a debreceni kollégium kitűnő diákja
✔️író szeretne lenni, aki jobbá teszi a világot
✔️amikor elfogadhatatlan helyzetbe kerül, édesapja a sárospataki kollégiumba íratja át
Konfliktus → mi adja, konkrét és elvont vonatkozásban (kifejtve)
Felépítés → koncentrikus körök (kifejtve)
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Szerkesztő elve → hónapok, természet (kifejtve)
Konfliktus → konkrétan, elvontan (kifejtve)
Fogalmazás:
1. Érdemes-e jónak lenni mindhalálig? (Érvelés)
- Misi történetében hogy jelenik meg?
- Mi lesz az eredménye?
- Személyes vélemény
- igen/ nem 3/3 érv
vagy
2. Ábel a rengetegben - Erdőpásztor voltam a Hargitán
- E/1, múlt idő
- A sorsát befolyásoló 3 történés/ jellem → Mindezek hogyan hatottak rám?
Best AI Website Maker