A mondatokban egyes szavak szorosabb kapcsolatban vannak egymással, szókapcsolatot alkotnak.
Pl.: Zalán és Annamária almát szednek a fa alól. --> A példamondatban több szókapcsolatot is találsz.
Zalán és Annamária
almát szednek
a fa
fa alól
A szókapcsolatokon belül megkülönböztetünk olyanokat, amelyek:
a, két alapszófajú szóból (Zalán és Annamária; almát szednek) jönnek létre --> Szószerkezet
b, egy alapszófajú szóból és egy viszonyszóból (a fa; fa alól) állnak.
Szószerkezetnek nevezzük azokat a szókapcsolatokat, amelyek legalább két alapszófajú szóból, azaz főnévből, melléknévből, számnévből, határozószóból, névmásból, igéből, igenévből állnak, és közöttük valamilyen nyelvtani, vagy logikai kapcsolat van.
Tagjai nem egyenrangúak. Az egyik taggal rá tudunk kérdezni a másikra.
pl: almát szednek --> mit szednek? --> almát
Alaptagnak nevezzük azt a tagot, amivel a kérdést tesszük fel.
Bővítménynek azt, ami válaszol. A példában tehát a szednek az alaptag, bővítménye az almát.
Egy alaptagnak több bővítménye is lehet. Sőt a bővítményt is bővíthetjük.
Pl.: A legügyesebb diák nyerte a versenyt.
ki nyerte? --> diák, mit nyert? --> versenyt --> milyen diák--> legügyesebb.
A szószerkezet ábrázolásakor a bővítmény mindig az alaptag alá kerül:
A tagok közti viszonyt rákérdezéssel nem lehet megállapítani, mégpedig azért, mert a tagok egyenrangúak. Ilyenkor az első tag mellé egy másikat rendelünk, ezért beszélünk mellérendelő szószerkezetről. A mellérendelő szószerkezetnek kettőnél több tagja is lehet, pl. gyors és energikus, sőt kirobbanó. A tagok között kötőszó nélkül is létrejöhet mellérendelés: ház, kert, kutya.
Fajtái:
Megmutatja, hogy az alany mit cselekszik, vagy mi történik vele.
Kérdése: Mit állítunk?
Jelölése:
A mondatban: két vonallal húzzuk alá
Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Á
Fajtái:
Igei állítmány (I):az állítmány szófaja ige
pl.: Péter olvas. Süt a nap. Szünet van.
Névszói állítmány (N): az állítmány szófaja névszó (főnév, melléknév, számnév, névmás)
pl.: A báytám orvos. A nap sárga.
Névszói-igei állítmány (N-I): az állítmány szófaja névszó + létige
pl.: Az ég kék volt. Az autó gyors lesz. Én orvos vagyok.
Mivel a névszói állítmánnyal csak a következőt lehet kifejezni:
kijelentő mód, jelen idő E/3. vagy T/3.
az összes többi módot, időt, számot, személyt csak úgy lehet kifejezni, ha a névszói állítmányhoz egy létigét kapcsolunk. --> Névszói-igei állítmány
Az állítmány halmozása
Egy mondatban több állítmányt is összefűzhetünk, ilyenkor az állítmányok mellérendelő szószerkezetet alkotnak.
Az igei és a névszói igei állítmányt is lehet halmozni, akár különféléket is össze lehet kapcsolni.
pl.: két igei állítmány kapcsolódik össze: Pali olvas és ír.
VI. Mintafeladatok
Nagyon fürge ez a kisfiú. (névszói)
Estére piros lesz az ég alja. (névszói- igei)
A munkában kifáradva a zöld fűben pihent az ifjú. (igei)
A paprika nagyon csípős! (névszói)
Májusban már szép lesz az idő. (névszói-igei)
A legügyesebb diákot ajándékoztam meg. (igei)
Az éjjel nagyon hűvös volt a levegő. (névszói-igei)
A bátyám orvos. (névszói)
(Az a mondatrész, amelyről az állítmánnyal megállapítunk valamit.)
I. Kérdése:
Ki? Mi? Kik? Mik? + állítmány
II. Jelölése:
A mondatban: alany (egy vonallal húzzuk alá)
Szerkezeti rajzban / ágrajzban: A (nagy A betű)
III. Az elemzés menete:
Pl.: Ádám olvas.
- Mit állítunk?
- Olvas. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.
- Ki olvas? (Ki + állítmány!!!!!!!!!!)
- Ádám. Ez az alany, egy vonallal húzom alá.
IV. Fajtái:
1.) Határozott alany
- Pontosan tudjuk, hogy kire vagy mire vonatkozik az alany.
(Áron ma ötöst kapott az iskolában.)
2.) Határozatlan alany
- Nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
b) Kifejezőeszközei:
- főnévi határozatlan névmás
(Valaki kitörte az ablakot.)
- T/3. személyű igealak
(Megtalálták a bűnöst.)
- az alany előtt határozatlan névelő áll
(Egy fiú törte be az ablakot.)
3.) Általános alany
- Az állítmány mindenkire senkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.
Kifejezőeszközei:
- főnévi általános névmások:
akárki, akármi, bárki, bármi, mindenki, senki, semmi, ki-ki
Bárki megnézheti a filmet. Ki-ki a maga háza előtt söpörjön.
- általános jelentésű főnevek:
ember, világ, város...
Az egész város tud már az esetről.
- T/1. és T/3. személyű igealakok
Keressük meg Lacit! Kovács Rékának hívnak.
- E/2. személyű igelakok
Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
A tárgy az a bővítmény, amelyre a cselekvés irányul, vagy amely a cselekvés eredményeképpen létrejön.
I. Kérdése:
- Kit? Mit? Kiket? Miket? Milyet? Mennyit?
II. Jelölése:
A mondatban: tárgy (szaggatott vonallal húzzuk alá)
Szerkezeti rajzban / ágrajzban: T (nagy T betű)
III. Fajtái:
1.) A tárgy és az ige kapcsolata:
a) határozott tárgy
- határozott/tárgyas ragozású ige kapcsolódik hozzá (A, AZ - határozott névelők!)
(megnézem a filmet, elolvasom a könyvet)
b) határozatlan tárgy
- általános/alanyi ragozású ige kapcsolódik hozzá (EGY - határozatlan névelő!)
(megnézek egy filmet, elolvasok egy könyvet)
2.) A tárgy és a cselekvés kapcsolata:
a) iránytárgy:
- a tárgy már készen van, függetlenül a cselekvéstől.
(kiflit eszem, képet nézek, ruhát próbálok, házat veszek)
b) eredménytárgy:
- a tárgy a cselekvés következtében jön létre.
(kiflit sütök, képet festek, ruhát varrok, házat építek).
HELYHATÁROZÓ:
A cselekvés, történés, létezés helyét határozza meg.
Kérdései: Hol? Honnan? Hová? Merre? Meddig?
Pl.: a fa alól; a házban találtam; a padok közé esett;
KÉPES HELYHATÁROZÓ:
Csak gondolatainkban létező helyet jelöl. (álmomban, képzeletben, szívemben …)
Kérdései: Hol? Honnan? Hová? Merre? Meddig?
PL.: álmában találkoztak; a szívemben őrzöm
IDŐHATÁROZÓ:
A cselekvés, történés, létezés idejét, időtartamát határozza meg.
Kérdései: Mikor Mióta? Meddig?
PL.: január előtt; tegnap tanultam
MÓDHATÁROZÓ:
A cselekvés, történés, létezés módját határozza meg.
A cselekvésre utal!
Kérdései: Hogyan? Miképpen? Mi módon?
PL.: szépen énekel, rosszul játszottak
ÁLLAPOTHATÁROZÓ:
Azt fejezi ki, hogy valaki vagy valami milyen állapotban van, milyen állapotba kerül.
A cselekvőre utal!
Kérdései: Hogyan? Miképpen? Milyen állapotban?
Pl.: fáradtan jött; vidáman beszélget;
ESZKÖZHATÁROZÓ
A cselekvés eszközét jelöli meg. Nyelvtani értelemben élőlény is lehet eszközhatározó.
SZÜKSÉGES A CSELEKVÉSHEZ!
Kérdései: Kivel? Mivel?
pl.: ceruzával rajzol; (a ceruza szükséges a rajzoláshoz a mondatban)
TÁRSHATÁROZÓ
Azt fejezi ki, hogy kivel, vagy mivel együtt, kinek, minek a társaságában végzi az alany a cselekvést. Élettelen dolog is lehet társhatározó.
JELEN VAN, DE NEM SZÜKSÉGES A CSELEKVÉSHEZ.
Kérdései: Kivel? Mivel?
pl.: a barátjával érkezett meg; (a barát nem szükséges a megérkezéshez)
OKHATÁROZÓ
A cselekvés okát határozza meg.
AZ OK IDŐBEN MEGELŐZI A CSELEKVÉST.
Kérdései: Kiért? Miért? Mi okból?
pl.: betegség miatt zárva (előbb betegek lesznek, majd bezárnak)
CÉLHATÁROZÓ
A cselekvés célját határozza meg.
A CÉL IDŐBEN KÖVETI A CSELEKVÉST.
Kérdései: Kiért? Miért? Mi célból?
pl.: Ádám elutazott síelni. (először elutazik, utána síel)
EREDETHATÁROZÓ
A cselekvés, állapot, dolog, kitől vagy mitől származik?
Kérdései: Kiből? Miből? Kitől? Mitől?
pl.: A győztesek az osztályunkból kerültek ki
EREDMÉNYHATÁROZÓ
Azt fejezi ki, hogy valaki vagy valami milyenné, mivé válik.
Kérdései: Kivé? Mivé? Milyenné? Minek?
pl.: A bátyám kinevezték igazgatóvá.
RÉSZESHATÁROZÓ
Azt mutatja meg, hogy a cselekvés kinek, vagy minek a részére történik,
Kérdései: Kinek? Minek?
pl.: a gyerekeknek vásárolnak;
SZÁMHATÁROZÓ
A cselekvés, történés, létezés gyakoriságát, időbeli ismétlődését fejezi ki.
Kérdései: Hányszor? Hányadszor?
pl.: gyakran kérdez, ötször ötször láttam a filmet
HASONLÍTÓ HATÁROZÓ
Azt a személyt vagy dolgot határozza meg, amelyhez hasonlítunk valamit.
Kérdései: Kinél? Minél? (+ középfokú melléknév vagy névmás, vagy valamely mint-tel kapcsolt
szófaj)
pl.: magasabb a barátjánál
FOK- MÉRTÉK HATÁROZÓ
A cselekvés, tulajdonság, állapot fokát, mértékét határozza meg.
Kérdései: Mennyire? Milyen mértékben? Milyen fokban? Mennyivel?
pl.: színültig teli, alig láttam
ÁLLANDÓ HATÁROZÓ
Bizonyos igék vagy melléknevek vonzata. A velük nyelvtani viszonyban lévő névszók
hasonló jelentés kifejezésére állandóan ugyanazt a ragot vagy névutót kapják.
Kérdései nincsenek (felismerést segíti a kizárás).
Pl.: felel valakiért, hisz valamiben
A legfontosabb szerepe a mondatban, hogy pontosítja a közleményt.
A jelzők általában főnevekhez kapcsolódnak.
A Zalán visszatért az ódon házhoz mondatban az ódon a házhoz főnév bővítménye, így kérdezhetsz rá: Milyen házhoz? → (Az) ódon házhoz. Zalán visszatért (az) ódon házhoz.
A jelzők fajtái: minőségjelző, mennyiségjelző, mutató névmási kijelölő jelző, birtokos jelző, értelmező jelző.
A magyar nyelvben a jelző általában megelőzi a jelzett szót Kivéve: Az értelmező, amely a szó után áll, azt "utólag" értelmezi, pontosítja.
ONLINE GYAKORLÓK:
Jelzők csoportosítás
Jelzők csoportosítás 2.
Jelzők kifejezőeszközei
Komplex mondatelemzés
Komplex mondatelemzés
AI Website Maker