7. osztály irodalom

1. Műnemek - Az irodalmi művek nagy csoportjai.
Epika (cselekményes)
Líra (versek, érzelmek)
Dráma (színpadra szánt művek)

2. Műfajok
A műnemeken belüli kisebb csoportok
(epigramma, dal, elbeszélő költemény, ballada stb...)

3. Verselés
A versek ritmusát adják.
Kétféle verselési módot különböztetünk meg:

Ütemhangsúlyos verselés:
A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát.
Elnevezés a sorok szótagszáma alapján.

Időmértékes verselés
A rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát. A sorokban a magánhangzók alatt jelöljük.
Rövid a szótag: ha a magánhangzó rövid, és utána max. 1 mássalhangzó áll

Hosszú a szótag: ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után 2 vagy több mássalhangzó áll
(Mindig magánhangzótól magánhangzóig vizsgáljuk, nem állunk meg a szóhatárokon, sem a sorvégeken)

Versláb: szótagok kapcsolata
Spondeus: - -
Daktilus - u u
Trocheus: - u
Jambus: u -

Hexameter:
Daktilusokból és spondeusokból álló verssor, az 5. versláb mindig daktilus, az utolsó versláb lehet trocheus.

Pentameter:
Mint a hexameter, de a 3. és 6. versláb csonka.

Disztichon:
Egy hexameter és egy pentameter sor kapcsolata. Időmértékes verssor.

4. Rímek
páros: a a b b
bokor: a a a a
fél: x a x a, a x a x
ölelkező: a b b a
kereszt: a b a b

5. Költői képek
hasonlat: két dolog összehasonlítása (mint)
metafora: két dolog azonosítása (a=b pl.: "gyere ki galambom, gyere ki gerlicém" János vitéz Iluskának, a galamb = Iluska)
megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző tulajdonságokkal ruház fel (pl.: mosolyog a nap)
allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása (pl.: Toldi álom pillangó képében)
metonímia: névcsere.
A szavak közötti kapcsolat lehet:
anyagbeli: nincs egy vasam sem (vas szó a pénz helyett)
időbeli: századunk felfedezései (a században élő tudósok)
térbeli: alszik a város (a városban élő emberek)
ok-okozat: itták a mámort (alkoholt ittak, okozat a mámor)

1. Történelmi háttér:
Történelmi középkor: 476-1492 (Nyugatrómai Birodalom bukása - Amerika felfedezése)
Művészettörténeti középkor: 2-3. századtól 14 század vége, 15. század eleje.

2. Művészettörténeti középkor:
Ókereszténység (2-3. - 5-6. századig)
Román / Romanika (12-13. század)
Gótika (14-15. század eleje)

Ókeresztény művészet:
Első szakasz: el nem ismerés kora (megtűr, üldöz)
Második szakasz: szabad vallásgyakorlat (313), majd az államvallássá válás (391)
Harmadik szakasz a kereszténység terjedése Európában, egészen a romanika megjelenéséig (X. század).
Az ókeresztény művészet csak a katakombák (a szegény és üldözött keresztények föld alatti és sziklába vájt temetkező és gyülekező helyei) falait díszítő festményekre és valamivel később a kőszarkofágok reliefjeire szorítkozott.

3. Stílusirányzatok:
Adott körszak több művészeti ágában megjelenő sajátosságok.

A, Romanika: (román)
Elnevezés: építészetben az ókori Róma művészetét tekintették irányadónak.
Vastag falak, a kicsi, félköríves ablakok és a félköríves mennyezetek jellemezték.
Fontos szempont volt az épületek védhetősége→ a harcoló egyház korának is nevezik.

B, Gótika
Ég felé törő falak., nagy, színes üvegű ablakok. (áhítat) → diadalmas egyház korának.

4. Egyházi kultúra:
-a kultúra szervezői az egyházatyák (ők ismerték az írást) (első iskolák)
- a kultúra fő központjai a kolostorok voltak
- az irodalom alkotói a szerzetesek

5. Irodalmi művek:
- Tanító jellegűek
- prédikációk, bibliai magyarázatok
- szentek életéről szóló legendák (epika)
- elterjedt a himnusz műfaja (líra) → vallásos jellegű, Istent vagy isteni hatalma(ka)t dicsőítő, hozzá(juk) segítségért fohászkodó, imaszerű lírai műfaj
- középkori legendák szent életének, a velük kapcsolatos csodás történeteknek prózai vagy verses elbeszélése

6. Kódexek:
-kézzel írott könyv
-jelentése: fatábla → először fatáblákra írták, majd vékony állatbőrre (pergament), később papírt használtak
-gazdagon díszített
-iniciálékkal (díszes kezdőbetű) és miniatúrákkal látták el
-Kódexek őrzik a krónikákat és a gesztákat is.

Krónikák: az eseményeket idő rendben beszélik el. Képes krónika: a kézzel írt alkotás 1360 körül keletkezett, Nagy Lajos király uralkodása idején. Szerzője feltehetőleg Kálti Márk volt.

Geszták: nem mindig időrendben beszélik el az eseményeket. A hitelesség kevésbé érvényesül bennük, a gesztaíró arra törekszik, hogy igazolja az adott uralkodócsalád trónhoz való jogát, ugyanakkor a nemzetség, a nép származását is hitelesítse. Két gesztánk is készült Gesta Hungarorum (magyarul: A magyarok viselt dolgai) címmel.

I. Történelmi háttér:
1. 12-13. század → gazdasági élet fellendülése → cserekereskedelem - görög-arab műveltség

2. tudományok, művészetek virágzása → első egyetemek 11. század Bologna (13. század Sorbonne)
Műveltség: hét szabad művészethez kötötték:
nyelvtan (grammatika)
szónoklattan (retorika)
gondolkodás tudománya dialektika
csillagászat (asztronómia)
számtan (aritmetika)
mértan (geometria)
zene
→ ezek után orvosi, teológiai, egyházi tanulmányok

3. kereszteses háborúk → lovagok (11-15.szd.)
(lovagi erények: Légy bátor! Légy illedelmes! Légy higgadt! Légy kitartó! Légy hű! Légy nagylelkű! Segítsd a gyengét!)

II. Lovagi irodalom:
(főúri, uralkodói udvarokban)

Jellemző műfajai:
Lovageposz:
A lovageposz középkori epikus műfaj.
Magasztos célokért vívott hősi harcokról szóló verses, énekelt lovagi elbeszélés.
Szereplői, tárgyai, tájai gyakran allegorikusak.

Lovagregény:
Epikus, prózai.
A főhős az eszményi lovag megtestesülése, egyszerre a legkiválóbb harcos, a leghívebb alattvaló, a legkeresztényibb keresztény, a legodaadóbb szerelmes.

Trubadúrdal :
Trubadúroknak hívjuk a középkori francia lovagi költőket, akik leginkább a szerelemről és a hősi tettekről verseltek.

Minnesäng:
A trubadúrlírával párhuzamosan kialakult a német lovagi költészet, a Minnesäng (minnezáng) is.
A trubadúrok és a minnesängerek költészetének középpontjában az egyik legfőbb lovagi kötelesség, az "úrnő" hódoló tiszteletének kifejezése állt. A hölgy mindig nemes asszony, akit elérhetetlen, angyali, tökéletes lényként dicsőítettek a lovagok.

III. Vágánsköltészet
A vágánsok (vándorló diákok) költeményeinek legfőbb témája a szerelem dicsérete és az életöröm hirdetése volt.
Főleg latin nyelven verseltek, sokszor a gúnyos és lázadó hang jellemezte műveiket.
Költészetük jelentősen gazdagította a középkor világi líráját.

A reneszánsz korszak és korstílus is. (14-16. század)

1. Történelmi háttér:
• Firenzéből indul a 14. században
• Gazdasági fejlődés → polgárság megerősödése → szabadabb létforma
• Új eszmék → Itália → Római Birodalom része volt → antik görög-római eszmék felé fordulás
• Antik műveltség emberközpontúsága
• Tudományok iránti nyitottság

2. Ideológiai háttere: Humanizmus
• A latin "emberiesség" szóból származik.
• Filozófiai irányzat , eszmerendszer.
• A reneszánsz kor emberének életszemlélete, világnézete, amely az evilági élet fontosságát hirdette.
• Tudós magatartást, klasszikus műveltséget is jelent.
• Emberközpontúság (érzések + észszerűség)
• Könyvtárak, múzeumok, könyvnyomtatás

3. Reformáció (1517)
• Luther Márton fellépése indította el 1517ben
• latin reformatio [reformáció] 'megújítás', 'újjászervezés' szóból ered
• szellemi irányzat és mozgalom
• Szellemi irányzat → nemzeti nyelvű irodalom kibontakozását eredményezte
• Hitújító mozgalom → az egyház és a katolikus vallás megújítására is irányult
• Luther Márton fellépése indította el 1517-ben,
• Első magyar nyelvű teljes Bibliafordítás Károli Gáspár 1590, Vizsoly
• Nagy szerepet játszott a reformáció tanainak megismerésében az iskolák alapítása és a könyvnyomtatás elterjedése is.

JANUS PANNONIUS

• 15. századi alkotó, verseit latin nyelven írta
• Az első név szerint ismert magyar
• Itáliában tanult (reneszánsz hatás)
• Mátyás udvarába került
• Mátyás elleni összeesküvésben vett részt
• Menekülés közben halt meg, Medveváron

Janus Pannonius - Pannónia dicsérete

1. Műfaja
Epigramma : rövid, tömör előkészítőből és csattanóból álló lírai műfaj. Ókorban sírfelirat.

2. Verselés:
Időmértékes verselésű.
Az időmértékes verselésben a ritmust a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása adja.
Rövid a szótag, ha a magánhangzó rövid és utána max. egy mássalhangzó áll. Jele: U
Hosszú a szótag, ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid mahánhangzó után kettő vagy több mássalhangzó áll. Jele: -

Verslábak: a hosszú és rövid szótagok kapcsolata
daktilus: - (egy hosszú és két rövid szótag);
spondeus: - - (két hosszú szótag);
jambus: - (egy rövid és egy hosszú szótag)
trocheus: - (egy hosszú és egy rövid szótag) - ez csupán a verssorok utolsó verslábaként szerepelhet.

Disztichon (görögül "kétsoros")

Egy hexameterből és egy pentameterből álló versforma.
Hexameter:
Daktilusokból és spondeusokból álló verssor, az 5. versláb mindig daktilus, az utolsó versláb lehet trocheus.
Pentameter:
Mint a hexameter, de a 3. és 6. versláb csonka (fél)

BALASSI BÁLINT

• 16. századi magyar költő
• Harcol a törökök ellen
• Halálát egy ágyúgolyó okozza
• Verseinek témája: vitézi élet dicsőítése, szerelem, istenes versek

Balassi-strófa

Három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik.
Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll.

1. FOGALMAK:
Epigramma
Rövid, tömör előkészítőből és csattanóból álló lírai műfaj. Ókorban sírfelirat.

Dal
Egyszerű érzelmeket, hangulatokat és gondolatokat kifejező lírai műfaj

Vágánsköltészet
Vándorló diákok versei. Témái: szerelem, gúny. Főleg latin nyelven.

Időmértékes verselés
A rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát. A sorokban a magánhangzók alatt jelöljük.
Rövid a szótag: ha a magánhangzó rövid, és utána max. 1 mássalhangzó áll
Hosszú a szótag: ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után 2 vagy több mássalhangzó áll
(Mindig magánhangzótól magánhangzóig vizsgáljuk, nem állunk meg a szóhatárokon, sem a sorvégeken)

Versláb: szótagok kapcsolata
Spondeus: - -
Daktilus - u u
Trocheus: - u
Jambus: u -

Disztichon
Időmértékes verssor. Egy hexameter és egy pentameter sor kapcsolata.

Hexameter
Daktilusokból és spondeusokból álló verssor, az 5. versláb mindig daktilus, az utolsó versláb lehet trocheus.

Pentameter
Mint a hexameter, de a 3. és 6. versláb csonka (fél)

példa disztichonra:

2. KOROK, JELLEMZŐK:

3. A DRÁMA ALAKULÁSA:

4. KÖLTŐI KÉPEK FELISMERÉSE (csak ez a három)
hasonlat: két dolog összehasonlítása (mint)
metafora: két dolog azonosítása (a=b pl.: "gyere ki galambom, gyere ki gerlicém" János vitéz Iluskának, a galamb = Iluska)
megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző tulajdonságokkal ruház fel (pl.: mosolyog a nap)

5. FOGALMAZÁS
TÉMA - A reneszánsz történelmi előzményei (ez csak vázlat)
Firenze (14. század) → Gazdasági fejlődés → polgárság megerősödése → szabadabb létforma → kulturális élet erősödik
Új eszmék keresése → Itália a Római Birodalom része volt (erre büszkék) → antik görög-római eszmék felé fordulás
Antik műveltség emberközpontúsága → Tudományok iránti nyitottság → reneszánsz.

A BAROKK

• A reneszánszot követő korszak (mintegy kétszáz éven át, 1570 és 1770 között volt meghatározó korstílus.
• Magyarországon kb. 1600tól 1770ig volt jellemző)
• Itáliában és Spanyolországban jelent meg először. Európában (főként Dél-Európában és Közép-Európában), valamint Latin-Amerikában volt meg határozó stílus.

Történelmi háttere
• Az ellenreformáció hatására jött létre, a mozgalom célja a katolikus egyház tekintélyének a visszaszerzése, a református hívek visszatérítése (rekatolizáció) volt.
• A reneszánsz emberközpontú világképét a barokk lecseréli, a hangsúlyokat– a középkorhoz hasonlóan – ismét a tapasztalaton túli világ, a vallásos hit felé tolta el.
• Ugyanakkor mind a két korstílus követendőnek tekinti az antik műveltségeszményt.

Stílusjegyei
• Jellemzői a túldíszítettség ,a részletgazdagság, a bonyolultság, a dinamizmus, a pompa.
• A túlzás művészetének is nevezik.
• A művészek célja, hogy elragadtassák, ámulatba ejtsék az embereket.

A barokk irodalom
• formai külsőségek
• virtuóz rímtechnika, újszerű költői képek
• bonyolult összetételű körmondatok
• A barokk új műfajokat is teremtett, mint például az eposz.
• A magyar barokk irodalom kezdete Zrínyi Miklós nevéhez köthető, aki megalkotta a Szigeti veszedelem című művét.

ZRÍNYI MIKLÓS - SZIGETI VESZEDELEM

A műben a költő dédapjának, az 1566-ban Szigetvárt védő kapitánynak és a várvédőknek állított emléket.

Műfaja: Eposz
•Verses formájú és nagy terjedelmű.
• Szereplői rendkívüli tulajdonsággal rendelkező hősök, akik nagy tetteket hajtanak végre
• Enciklopédikus igénnyel lép fel: megismerteti az adott nép kultúráját, szokását, hit-és hiedelemvilágát.

Eposzi kellékek:
• Témamegjelölés: „Fegyvert s vitézt éneklek”
• Fohász: „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt”
• Seregszemle: ellentétes erők felvonultatása
• Állandó jelzők
• Isteni közbeavatkozás

A FELVILÁGOSODÁS

1. Történelem:
• 17-18. században természettudományok gyors fejlődése
• gondolkodás szabadsága
• új eszmerendszer kialakulása → felvilágosodás

2. Felvilágosodás:
• világnézet, eszmerendszer, gondolkodásmód
• ész szabadsága a korábbi dogmatikus eszmékkel szemben
• Lényegét hármas jelszava adja meg:
1. Szabadság: minden ember szabadnak születik el kell törölni a rabszolgaságot és a jobbágyok terheit.
2. Egyenlőség: minden ember egyenlőnek születik el kell törölni a nemesség előjogait. Pl: ők is adózzanak (közös teherviselés).
3. Testvériség: az emberek közötti összefogást, békét hirdeti meg.
Rousseau a francia felvilágosodás legnagyobb alakja. Híres idézete:„Vissza a természethez”

3. Magyarországon → 1772! → Bessenyei György
• A gazdasági élet fejlesztése
• a bécsi udvartól való függetlenedés
• a magyar nyelv hivatalossá tétele.
• Csokonai tekinthető a felvilágosodás legnagyobb költőjének, műveiben az előbb idézett gondolatok többször is visszatérnek, s a debreceni kollégiumból is emiatt csapták ki.

KLASSZICIZMUS

• a felvilágosodás korának legfőbb stílusirányzata
• Elnevezése a latin classis [klasszisz] ’osztály’ szóból származik.
• Az ókori művészetet tartotta példaképének

Jellemzői:
• ókori görög és római művészet utánzását
• témáját leginkább az ókorból merítette
• Az általános bemutatására törekedett (egyedi helyett)
• az értelmet helyezte a középpontba (érzelem helyett)
• szigorú szerkezeti szabályok
• Formai tökéletesség
• Érthetőség, világosság, harmónia
• nevelni, tanítani akar

Reformkor

Politikai és művelődéstörténeti időszak
1825 (Pozsonyi országgyűlés) - 1848 (Forradalom)

A reform a gazdaság, a társadalom megváltoztatására, átalakítására irányuló törekvés.
Magyar Tudós Társaság (MTA) 1830 - A magyar nyelv ápolása
Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház)1837 - Az irodalom népszerűsítéséhez és a magyar nyelv kiműveléséhez
Kisfaludy Társaság 1836
Nyomtatott sajtó fellendülésé
Kulturális és politikai lapok (cenzúra működött → 1848 márc. 15.)

Romantika

Korstílus → minden művészeti ágra kiterjedt, (francia: roman -regény szóból). (18. szd vége, Mo. 19. század).
Elvesztették a felvilágosodás optimizmusát, jellemző az illúzióvesztés, kiábrándultság.
Nem hozott megoldást a ráció, a hűvös ész sem. Eközben az egyházból is kiábrándultak.
Először a festészetben jelenik meg.

Irodalom:
• Érzelmek csapongása, áradása
• Szigorú szabályoktól elfordul
• Népi kultúra felismerése
• Befejezetlenség, töredékesség
• Dicső múlt felé fordulás
• Távoli, egzotikus vidékek
• Ellentétek
• Vezető műfaji szerep a regényé
• Költői "útmutatás" vátész szerep (prófétai szerepben fellépő költő)

1. A vers keletkezése
Kölcsey 1823. január 22-én, a Szatmár megyei Csekén írta. A vers csak több év után, 1828 decemberben, a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurórában, majd 1832-ben a gyűjteményes Kölcsey verseskötetben jelent meg.

2. Címértelmezés és műfaj
A himnusz nemcsak a vers címe, hanem egyúttal a műfaja is. Az ókori görögöknél keletkezett ez a műfaj. Istenhez szóltak benne: dicsérték, hogy elnyerjék a jóindulatát, és segítségért könyörögtek benne.

Kölcsey is ezt a hagyományt követi. Áldást, békességet kér a magyarokra. (Isten, áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel).

3. Az alcím értelmezése
A versnek van egy alcíme is: A magyar nép zivataros századaiból. A zivataros század metafora utal a vers témájára. A magyar nép történelmének fontos állomásait mutatja e, azt, hogy mennyi baj és bánat érte már az országot a századok során. Ez egyúttal Isten meggyőzésére is szolgál: bármilyen bűne volt a magyaroknak, azt többszörösen megbűnhődték, vagyis most már joggal kér segítséget a költő a nép számára (megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt).

4. A vers szerkezete
Keretes szerkezetű.

1. vsz.: keret: fohászkodás Istenhez A legfőbb mondanivalót tartalmazza: többet szenvedett már e nép, mint amennyi szenvedésre bűneivel rászolgált.

2-3. vsz.: a dicsőséges múlt képei és nagy alakjai sorakoznak. Itt kerül említésre a honfoglalás Árpáddal, valamint Mátyás uralkodása.
Ekkor isten kegyelméből a magyarok békében és bőségben éltek. Erre utal az ért kalász és a szőlővesszők képe. Ez egyúttal a misék jellegzetes eszközei is, az áldozás képei (kenyér és bor).
Mátyás dicsőséges hadjáratait az alliterációk is kiemelik: (s nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára).
A fordulópont a 4. versszak elején található. Egy felkiáltással és egy ellentétes kötőszóval (Hajh, de) kezdődik a nemzetet ért csapások bemutatása (tatár- és törökdúlások, belső viszályok és harcok; pl: Rákóczi szabadságharc).

4-5. vsz.: a pusztulás a magyarok bűnei miatt következett be. Ez a kép a középkor vallásos elképzeléseivel függ össze: Isten megbünteti azokat, akik megszegik parancsait.

6. vsz.: versszakban észrevétlenül térünk át a múltból a jelenbe. Ezt az igeidők változásával éri el a költő (bújt - múlt, nyúl - jelen, nézett - múlt, lelé - múlt, hág - jelen, száll - jelen). A Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburg-megtorlás következett. (Bújt az üldözött, s felé kard nyúl barlangjába). A himnusz mondanivalójának tetőpontja ebben a versszakban található. Elvesztettük a hazánkat (nem lelé honját a hazában). A legfontosabb gondolatot alliterációval is kiemeli a költő.(honját a hazában).

7. vsz.: Kölcsey jelenét mutatja be, éles ellentétben áll egymással a múlt és a jelen (vár ↔kőhalom; kedv, öröm↔halálhörgés, siralom; rabság↔szabadság)). Uralkodó képe a rom, a romantika kedvelt képe, amely egyszerre képes felidézni a a múltat, a jelent és a jövőt.

8. vsz.: keret: nyomatékosítja a mondanivalót - retorika

5. A vers stílusa
A romantika stílusjegyei jellemzőek a versre. Elsősorban a nemzeti múlt és történelmünk nagyjainak felidézése (honfoglalás, Árpád, Mátyás, török világ). Az ellentétek gyakorisága is a romantika egyik legfontosabb stílusjegye. Nemcsak a múlt és a jelen képei között találhatók meg ezek az ellentétek, hanem a vers más részeiben is ott vannak (bal sors↔víg esztendő, múltat↔jövendőt, védő kar↔ felé kard nyúl,hős magzajai felvirágozának↔lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre).

Szenvedélyes és lendületes a himnusz. Az érzelmek hullámzása mellett az aktív igék segítik ennek a hangulatnak a kibontakozását (küzd, gyújt, elsújtád, zúgattad, támadt, hág).

A festőiséget a nagyszabású tablók (olyan költői kép, ahol sok ember szerepel, és a kép rendkívül mozgalmas, a mozgalmasságot a színek, fények, hangutánzó szavak, aktív igék biztosítják). Ilyen tablóképek például a honfoglalás, a Bécset ostromló magyar sereg, a mohácsi csata képe, vérözönbe és lángtengerbe fulladt ország.

6. Verselés
A himnusz időmértékes verselésű. Trocheusokból állnak a sorai ( - U ). Spondeus - -
A sorok keresztrímekben végződnek (abab; cdcd).

7. Összegzés
1844 februárjában az akkorra már népszerűvé vált vers megzenésítésére pályázatot írt ki a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A pályázatot Erkel Ferenc nyerte, aki egyetlen óra alatt írta meg a Himnusz zenéjét.
Ma a Himnusz keletkezésének napja (január 22.) a magyar kultúra napja.

1. A vers keletkezése: 1836-ban keletkezett. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, ahol a reformkor több fontos kérdése is felmerült. Hiába volt azonban a haladók próbálkozása, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni. Ráadásul letartóztatták az országgyűlési ifjakat is többek között Kossuthot és Wesselényit. A csalódás és kétségbeesés hatásra írta meg Vörösmarty a Szózatot.

2. A cím értelmezése és a vershelyzet: A szózat jelentése ünnepélyes beszéd, itt a nemzethez intézett felhívás. A felhívás a következő: legyél hű a hazádhoz. A felhívás rövid és kemény parancs (itt élned, halnod kell). A haza képét két metafora teszi szemléletessé, a bölcső és a sír, vagyis a kezdet és vég, az élet és a halál. Mindkettő csak a szülőföldön lehet teljes.

3. Műfaj: Óda. Az óda fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű dallamos lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi.

4. Szerkezet - Szónoki beszéd. A Szózat felhívás a magyar nemzethez, és ez alakítja ki a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet. A szónoki beszéd részei: a hallgatók megszólítása, a cél kijelölése, és a meggyőzéshez szükséges érvek felsorolása, valamint a cél megvalósításának eredményei.

Keretes szerkezet: A Szózat szerkezeti felépítése szimmetrikus. Három fő részre osztható. Keret, középső rész, keret. Képlettel kifejezve: A - B - Av. Két-két versszak alkotja a keretet. A középső rész újabb három részre osztható.

B/1. rész:

A nemzeti múlt dicsőséges pillanatait és nagy alakjait idézi el Vörösmarty (honfoglalás, Árpád, Hunyadi, Rákóczi szabadságharc). Anaforákkal (a sor elejének megismétlése) erősíti az összetartozás érzését, illetve élesztgeti a nemzeti büszkeséget a költő. (ez a föld, ez melyhez; itt küzdtenek, itt törtek össze).

B/2. rész:

Ebben a részben Vörösmarty a saját jelenét mutatja be. Azt, hogy mi lett a következménye a balszerencsés eseményeknek. Azt, hogy bár sok baj érte a magyarokat, a jövő mégis a mi kezünkben van. A rendíthetetlen hűség, a jövőért való munkálkodás megváltoztathatja a történelmet. Az anafora (sor elejének ismétlése) mutatja be azt a költő belső vívódását (az nem lehet), amelyet a nemzet sorsának alakulása vált ki belőle.

B/3. rész:

A jövő látomásában két hatalmas tablóképben mutatja be a nemzet sorsát. Az egyikben egy jobb kor következik el, a másikban pedig bekövetkezik a nemzet halála.

KERET 2 vsz

Múlt (dicsőséges nemzeti múlt) 3 vsz

JELEN (Küzdeni kell) 4 vsz

JÖVŐ (Látomás=vízió; kétféle jövőkép) 3 vsz

KERET 2 vsz

5. Stílus: A romantika aktív irányzatát képviseli. Nem istenhez fohászkodik, nem imádkozásra buzdítja az embereket, hanem kemény küzdelemre hív a sorssal szemben.

A romantika jellemzői közül megtalálható a versben a nemzeti múlt bemutatása (honfoglalás), a kivételes jellemek (Árpád, Hunyadi). Az ellentétek (bölcső-sír, élned-halnod, jobb kor-nagyszerű halál,) az emberek meggyőzését szolgálják.

A festőiséget a hatalmas tablóképek adják. Ezek a tablók az egész nemzetet állítják elénk, harcok és vér közepette.

6. Rím, ritmus: A Szózat időmértékes verselésű. Jambusok építik fel ( U - ) Rímei félrímek (x a x a )

7. Összegzés : 1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésre. Ezt a pályázatot Egressy Béni nyerte. Azóta második nemzeti énekünkké vált. Fontos eseményeket a Himnusszal kezdünk, és a Szózattal zárunk.

1823. január elsején született Kiskőrösön. Apja Petrovics István mészárosmester; szlovák anyanyelvű édesanyja, Hrúz Mária az esküvő előtt szolgálólány volt.

A család a következő évben Kiskunfélegyházára költözött, s a költő a gyermekkori emlékek révén ezt a várost vallotta szülőhelyének. Sok iskolában megfordult. Aszódi diákévei alatt tanul a legjobban (1835 - 1838). Ezután Selmecbányán gimnazista. Rossz tanulmányi eredményei miatt apja kitagadja. Ekkor kezdődnek vándorévei. Korát letagadva katonának áll Sopronban - gyenge fizikai állapota miatt leszerelik - . Vándorszínésznek áll, Dunavecsén meglátogatja szüleit, apja megbékél vele. Pápán folytatja megszakított iskolai tanulmányait (1842) ekkorra már kiváló tanuló. Itt ismerkedik meg Jókai Mórral (1825-1904).

1842. május 21-én az Athenaeumban leközölték A borozó című versét. Ez volt első megjelent alkotása - ekkor még Petrovics Sándor aláírással, de november 8-án ugyanitt a Hazámban című költemény alatt már Petőfi Sándorként írta le nevét. 1843-tól Országgyűlési Tudósító Pozsonyban. Ősztől folytatja a vándorszínész életet, folyamatosan képzi magát. 1844-ben gyalog Pestre indul Vörösmarty és egy szabómester segítségével kiadják verseit. Állást kap a Pesti Divatlapnál.

Költői kibontakozás: Hangjára 1842-ben talált rá. Dalai természetesek, könnyen érthetőek. Népdalok módján megszólaló verseivel győzelemre viszi a népiességet.

Népiessége:
Műveinek tárgyát a falusi életből meríti. Átveszi a népköltészet módszereit. Népiessége realizmussal párosul. Az igazság megragadására törekszik. A köznép egy csapásra megszerette dalait, verseit. Kritikusai támadják parasztos témái miatt. Műveivel mégis nagy sikert arat.

1846 tavaszán tér vissza a fővárosba. Politikai verseket ír, melyek kijelölik forradalmi útját. 1846 nyarán Erdélyben ismeri meg Szendrey Júliát (Júliának gőgös édesapja miatt választania kell Petőfi és apja között). 1847. szeptemberében összeházasodnak mézesheteiket Koltón töltik. Szerelmi költészete ekkor bontakozik ki teljességében. Fiúk Zoltán 1848 decemberében születik meg.

Barátság Arany Jánossal => Toldi

1848. március 15. Nemzeti dala a forradalom "himnusza". 1848 zsarnokgyűlölete csúcspontja Apostol című műve - elbeszélő költemény - (önéletrajzi elemek stb... ) 48 őszén támadják versei harcra buzdítanak ő azonban nem harcol. Bem Józsefhez kerül, vigyáz rá, őrnaggyá lépteti elő 1848 tavaszán. Nem sokkal később lemond katonai rangjáról, végleg leszerel. Bem tábornok üzen neki, csatlakozzon hozzá, civilként szolgál a tábornoknál. 1849 július 31.-én Segesvárnál a cári hadak szétverik Bem seregét. Petőfi itt hal meg, feltehetően tömegsírba lökték, halálának pontos körülményei tisztázatlanok (orosz fogság stb...)

(vázlat az órai fogalmazáshoz)

1. Keletkezés – Szabadságharc után 20 évvel

2. Műfaj → regény családregény/ történelmi regény → miért? indoklás

Kitalált család sorsán keresztül ábrázol // Valós történelmi események
(pl.: Bécsi forradalom, Kassai, Isaszegi csata, Világosi fegyverletétel)

3. A cím értelmezése
Baradlay Kazimir → szívbeteg
→ átvitt értelemben (jelleme!)

4. A cselekmény ideje
1848-1849. A regény végén 20 évvel később a „jelenben” járunk.
→ miért kapcsolja össze Jókai a saját jelenével?
→ Mit üzen?

5. Stílus → romantika
→népmesei elemek (3 fiú, legkisebb fiú, próbatételek)
→történelmi események (dicső múlt)
→fordulatok
→jók és rosszak küzdelme
→eszményien jó és démonian gonosz szereplők
→felfokozott érzelmek

6. Szerkezet
Előkészítés - Baradlay Kazimir lediktálja végrendeletét. Konzervatív híve a Habsburgoknak. Váratlan fordulat: özvegye megesküszik, hogy a végrendelettel ellentétesen cselekszik.

Bonyodalom - Az anya esküje: mindenben ellenkezőjét teszi férje akaratának.

Kibontakozás - A három fiú hazahozatala, mesei kalandok, legyőzhetetlennek látszó akadályok, próbatételek.

Tetőpont - A legfeszültebb fejezetek a szabadságharc bukása utáni részek. A szereplők sorsa még nem dőlt el. Jenő mártíromsága, Haynau döntése

Megoldás - megoldást két véletlen hozza el (névcsere, Haynau). Ödön és Richárd életben maradnak. Jenő meghal – ő nem harcolt -. Plankenhorst Alphonsine is elbukik.

7. Jellemek (A felsoroltak közül egyet válassz, választásod indokold!)
(A jellem a szereplők tulajdonságainak összessége)

Baradlay Kazimir - Parancsoláshoz és parancsai teljesítéséhez szokott. Annak szentelte egész életét, hogy a magyar nemesség kiváltságait megőrizze.

Baradlayné - Férje akaratának legfőbb ellenfele. A hazát szeretné naggyá tenni. A szabadságharc nőideálját testesíti meg (Haza és Család). Gyengéd, de szigorú erkölcsű asszony.

Baradlay Ödön: (legidősebb) - Idealizált figura. Bátor, hősies jellem. Ideális képviselője a reformkori nemesség legjobbjainak, akik önérdekükre nem tekintve, hősiesen kitartottak a nemzet ügye mellett a legvégsőkig.

Baradlay Richárd - Jellemének alapja a becsület, büszkeség, lovagiasság, egyenesség és a ronthatatlan jó kedély. Nem politikus alkat, hanem katona, akit becsületén kívül a parancs irányít. Bátor, önfeláldozó katonája a Szabadságharcnak.

Baradlay Jenő - Aranyszívű, naiv, gyönge egészségű, rövidlátó, sebezhető lelkű gyermek. Katonai tettekre testileg is alkalmatlan. A regényben hőssé emelkedik, életét adja. Jenő példája rámutat, hogy hősök nemcsak a csatatéren lehetnek, hanem hősies tettnek számít a családunk iránt érzett elkötelezettségünk is.

Plankenhorst Alfonsine - Romantikusan szélsőséges figura, angyali szépsége mögött démoni rosszakarata lapul. Jéghideg számítás irányítja minden lépését. Nagy szenvedélyek feszítik, de ezek mind negatív, pusztító érzések: gyűlölet, káröröm, bosszúvágy.

8. Üzenet
Jenő példája rámutat, hogy a hősök nem csak a csatatéren lehetnek. A szabadságharc névtelen hőseinek állít emléket (Jenő kezdetben → Jenő a végén?!)

9. Véleményed a műről?!

7. Irodalom

Témakörök

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS - VERSTAN

A középkor irodalma 1. - Egyházi kultúra

A középkor irodalma 2. - Világi kultúra

Reneszánsz, humanizmus, reformáció

A MAGYAR RENESZÁNSZ (JANUS PANNONIUS, BALASSI BÁLINT)

JANUS PANNONIUS

Janus Pannonius - Pannónia dicsérete

BALASSI BÁLINT

Balassi-strófa

ÖSSZEFOGLALÁS 1. - KÖZÉPKOR ÉS RENESZÁNSZ

A BAROKK, ZRÍNYI MIKLÓS - SZIGETI VESZEDELEM

A BAROKK

ZRÍNYI MIKLÓS - SZIGETI VESZEDELEM

A FELVILÁGOSODÁS ÉS A KLASSZICIMUS

(17. század vége – 19. század eleje)

A FELVILÁGOSODÁS

KLASSZICIZMUS

A REFORMKOR ÉS A ROMANTIKA

Reformkor

Romantika

KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZ

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: SZÓZAT

Himnusz - Szózat

Összehasonlítás szempontok

Petőfi Sándor

(1823. január 1. Kiskőrös - Segesvár, 1849. július 31.)

Jókai Mór - A kőszívű ember fiai

(vázlat az órai fogalmazáshoz)