Fogalma:
Cselekvését, történését, létezést fejez ki.
Kérdőszavai: mit csinál? mit cselekszik? mi történik vele?
Alakja:
Toldalékaival a cselekvő számát, személyét, a cselekvés idejét, módját fejezi ki, (valamint utal a tárgyra.)
Igéhez járuló jelek:
Múlt idő jele: -t, -tt; olvas --> olvasott
Jövő idő jele: ni + fog --> olvasni fog
Felszólító mód jele: -j! olvass! (legtöbbször hasonul)
Feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né
Igéhez járuló ragok:
Igei személyrag: olvasunk, a cselekvő számát személyét mutatja meg
Ige képzése:
főnévből: hegedű --> hegedül
számnévből: sok --> sokall
melléknévből: kék --> kékül
igéből: olvas --> olvasgat
Az ige a tárgy szempontjából
A mondatban a tárgyra a mit? kit? kérdőszókkal kérdezünk rá. (Emlékezz: a tárgy ragja a -t --> ott lesz a főnevek végén)
pl.: Ádámot láttam a moziban. --> Kit láttam? --> Ádámot
Nyelvtani értelemben egy személy is lehet tárgy.
1) Tárgyas ige:
Bővíthető tárggyal. pl.: főzőtt egy levest. (mit főzőtt? - levest, a leves ebben a mondatban nyelvtanilag tárgy).
Segítség: ha az ige után tudod tenni a valamit/valakit szót, és összeolvasva értelmes pl.: főzött valamit, akkor tárgyas igéről beszélünk. (Persze ki is cserélheted konkrét dologra.)
pl.: Süt, főz, tanul stb...
2) Tárgyatlan ige:
Nem bővíthető tárggyal. Nem tudunk utána nyelvtan tárgyat tenni.
pl.: állt, gondolkodik, volt
(A valamit/valakit szavakat hozzátéve értelmetlen)
Az ige ragozása:
1) Általános ragozás (alanyi)
Csak az alany számát személyét mutatja.
Nem utal határozott tárgyra (egy határozatlan névelőt tehetjük utána!).
Pl.: olvasok egy könyvet
A tárgyatlan igék csak alanyi ragozásban ragozhatók.
2) Határozott ragozás (tárgyas):
Határozott tárgyra utal (a, az határozott névelőket tehetjük utána!)
Pl.: olvasom a könyvet.
Az ige a cselekvő alany szempontjából:
1) Cselekvő ige:
Az alany maga végzi a cselekvést. (tápláljam, harsogtak)
2) Műveltető ige:
Az alany mással végezteti a cselekvést. (olvastat, dolgoztat)
-at/-et,-tat/-.tet
3) Szenvedő Ige:
A cselekvés mástól indul ki, és az alanyra hat vissza. (jóllakatik, leküldetik)
(-atik/-etik, -tatik/-tetik)
4) Visszaható ige:
Az alany által végzett cselekvés visszahat saját magára. (elrejtőzik, mosakodik)
pl. törölközik-törli magát.
Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve. Ki? Mi?
Toldalékai:
Képzők PL.: pap -> papság
Jelek
Többes szám jele - k
Birtokos személyjel -m -d a,e .... könyvem → szám/személy szerint a birtokost
Birtoktöbbesítő jel pl.: Könyvei
Birtokjel -é pl.: Ádámé
Ragok
Tárgy ragja - t
Birtokos jelző ragja -nak, nek
Határozóragok -ban, on, val, nak, ba, nél, től stb...
Köznév fajtái:
a) Egyedi név
(ide tartozik minden olyan főnév, amelyek a többi csoportba nem tartoznak bele)
pl.: asztal, baba, néni, reggeli, számítógép, kutya, ló, tulipán, felhő, nap
b) Gyűjtőnév
- több hasonló dolog van egy csoportban.
- a főnév egyes számban van, mégis több élőlényt, tárgyat jelöl
pl.: osztály = sok gyerek falka = kutyák, farkasok csoportja
pl.: nyáj = birkák csoportja raj = méhek csoportja
pl.: erdőség = hatalmas erdők dombság = sok domb vonulata
c) Anyagnév
- a minket körülvevő anyagok neve
- legkisebb része is azonos az egésszel
pl.: tej, cukor, víz, zsír, vaj, benzin, vas, agyag, textil
d) Elvont főnevek
- nem lehet őket megfogni, csak a gondolatainkban léteznek
pl.: szeretet, barátság, hűség, igazság, gonoszság, harag, kapzsiság, fájdalom
e) Cselekvést jelentő főnevek
- igékből keletkeztek főnévképzők segítségével
pl.: írás, ugrálás, mászás, hajlítás
1) A SZEMÉLYNEVEK
Toldalékolás:
Ha a régies betűre vagy x-re végződő személynevekhez kapcsolódnak, a ragok v-je helyett a név végén ejtett hanghoz idomult mai formát írjuk.
Pl.: Kossuthtal, Babitscsal;
NEM alkalmazzuk az egyszerűsítése elvét! Pl.: Kiss-sel, Mariann-nal
-i, -s képzők:
a) Egyelemű és összetett családnevek:
Kisbetűvel kezdjük, és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk.
például: móriczi, rippl-rónais.
b) Két vagy több különírt elemből álló személynevek:
Megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket, s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt.
Pl.: Eötvös József-i.
2) CSILLAGNEVEK
A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevében minden szót nagybetűvel kezdünk. Pl.: Vénusz, Nagy Medve
DE!!!
Ha egy csillagászati név utolsó tagja köznév (felhő, köd, üstökös stb.), kisbetűvel kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz.
Pl.: Magellán-felhő, Androméda-köd.
-i (-beli) képzős alak: (szabály: mint a személyneveknél)
pl.: vénuszi, holdbeli; Nagy Medve-beli.
3) AZ INTÉZMÉNYNEVEK
Az és kötőszó, valamint a névelők (a, az) kivételével - minden tagot nagybetűvel kezdünk.
-i képző:
a) A tulajdonnévi értékű tag(ok):
Nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Pl.: Madách Színház → Madách színházi
b) köznévi elem(ek)et:
Kisbetűvel kezdve írjuk. Pl.: Honvédelmi Minisztérium → honvédelmi minisztériumi
Az intézmények kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését helyesebb kis kezdőbetűvel írni.
Pl.: a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága.
4) A MÁRKENEVEK
Gyártmányoknak, termékeknek, készítményeknek márkanévként használt elnevezésében minden tagot nagy kezdőbetűvel írunk, például: Doxa (óra), Toyota Corolla (gépkocsi).
A márkaneveket az általános helyesírási szabályok szerint toldalékoljuk.
5) A KITŰNTETÉSEK ÉS DÍJAK
a) Ha a név előtagja tulajdonnév, akkor a díj, érem, emlékérem stb. szót a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsoljuk.
Pl.: Kossuth-díj, Nobel-díj;
b) Ha tulajdonnév értékű, de eredetileg köznév:
Elhagyjuk a kötőjelet. Pl.: Életfa díj.
6) A CÍMEK
a) Állandó címek: (állandó a címe, más a tartalma)
Az újságoké, a hetilapoké, a folyóiratoké és a könyvsorozatoké.
A többelemű címekben - a címben levő és kötőszó kivételével - minden szót nagy kezdőbetűvel írunk, például: Búvár, Élet és Tudomány
b) Egyedi címek:
Irodalmi művek, a cikkek, a képzőművészeti alkotások stb...
Csak az első szót és a tulajdonnevet kezdjük nagybetűvel.
Pl.: Hazám, A kőszívű ember fiai, Tanulmányok Arany János költészetéről.
Toldalékolás:
A ragra végződő és a valamilyen írásjellel lezárt címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk.
Pl.: Légy jó mindhalálig-ot; a Szülőföldemen-ben. (2 rag lenne egymás után!)
Az alapformát nagybetűvel, az -i képzős származékot kisbetűvel kezdjük. Az i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában a szó végén csak egy i-t írunk.
Európa - európai
a) Közszó + földrajzi köznév
-i képző: Az előtag kezdőbetűje kisbetűre vált. Arany-patak - arany-pataki; Csendes-óceán - csendes-óceáni
b) Tulajdonnév + földrajzi köznév
-i képző: Az előtag kezdőbetűje nem változik. Kárpát-medence - Kárpát-medencei; Csepel-sziget - Csepel-szigeti
c) Közszó + tulajdonnév
-i képző: Mindkét tag kezdőbetűje kisbetűre vált. Dél-Kína - dél-kínai; Közel-Kelet - közel-keleti
d) Tulajdonnév + tulajdonnév
-i képző: Mindkét tag kezdőbetűje kisbetűre vált. Kál-Kápolna (vasútállomás) kál-kápolnai; Győr-Moson-Sopron (megye) győr-moson-soproni
Mint látható a "b csoport" kivételével az -i képzős formákban minden tag kis kezdőbetűre vált!
(*földrajzi köznév: patak, tenger, hegy, óceán, árok, tó stb...)
a) Ha egy kételemű, kötőjellel összefűzött földrajzi név elé egy közszói előtag kerül (pl.: Holt-Tisza → Alcsi-Holt-Tisza), akkor az -i képzős származékokban csak a tulajdonnév + földrajzi köznév alak marad nagybetűs (hasonlóan az előző csoporthoz).
Alcsi-Holt-Tisza --> alcsi-holt-tiszai; (Holt-Tisza - közszó + tulajdonnév + i --> holt-tiszai)
Belső-János-dűlő --> belső-János-dűlői (János-dűlő -tulajdonnév + földrajzi köznév +i --> János-dűlői)
b) Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, az -i képzős származékokban a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.
Dél-kínai-tenger --> dél-kínai-tengeri
Államnevekben minden tagot külön szóba írunk, valamint az és kötőszó kivételével nagybetűvel kezdünk. -i (-beli) képzős származékában csak a tulajdonnévi elemeket hagyjuk meg nagy kezdőbetűsnek.
Francia Köztársaság --> francia köztársasági
Államrészek nevében a kis kezdőbetűs járás, kistérség, városkörnyék, bánság, terület, megye, régió, grófság, állam stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. - Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük.
Ungvári járás --> ungvári járási
Közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca, út, tér, köz, híd stb. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. - Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá.
Váci utca --> Váci utcai
Magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót földrajzi nevekhez, -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk változatlanul maradnak.
Mátra hegység --> Mátra hegység
Fogalma:
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Kérdőszavai:
Milyen? Melyik? Miféle? Mekkora?
A melléknév toldalékai
A melléknevet legtöbbször igéből vagy főnévből képezzük.
Képzők: -atlan, -etlen, -ós, -ős, -ú, -ű, -nyi, -i
A melléknév képezhető, illetve a melléknévből képezhető ige és névszó is: szép-ít, szép-ség
A melléknév jelei
Fokjel:
középfok -bb felsőfok -leg- és -bb túlzófok legesleg.. -bb
(kiemelőjel: -ik: a feketébbik)
A melléknév ragjai
Határozóragok:
-n, -an, -en (szép-en)
-ul, -ül (magyar-ul)
-lag, -leg(formai-lag)
A melléknév helyesírása
1.) A melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú (kivétel nincs).
szomorú, keserű, gömbölyű, savanyú, homorú, domború
2.)Az -s végű melléknevek toldalékos alakjában is csak egy -s betűt írunk.
okos = okosabb, okosan,
kedves = kedvesebb, kedvesen
helyes = helyesebb, helyesen
Fogalma:
- A számnév személyek, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, a sorban elfoglalt helyét mutatja meg.
Kérdőszavai:
- Hány? Mennyi? Hányadik? Hányad?
Fajtái:
1.) Határozott számnév
a) Tőszámnév
egy, öt, tíz, száz
b) Sorszámnév
első, ötödik, tizedik, századik
c) Törtszámnév
ötöd, tized, század
2.) Határozatlan számnév
sok, kevés, néhány, tengernyi
Helyesírása:
1.) A számok tagolása
- kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat
tizennégy, nyolcszázkilencvenhat,
- kétezren felül a számnevet - hátulról számolva - hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk
3 016 = háromezer-tizenhat
47 563 = negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom
7 490 530 = hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc
2.) A sorszámnevek helyesírása
- a számok után pontot teszünk
1. osztály, 3. sor, a 10-12. oldalon DE nem teszünk pontot az évet és a napot jelölő sorszámnevek után, ha toldalékot kapcsolunk hozzájuk. A pontot a kötőjel helyettesíti. Például: 1848. március 15-én, október 23-a, 2025-ben, 1-én vagy 1-jén.
- a pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk
3.-nak futott be, a 8.-ba jár, a 10.-kel, a Tutaj u. 4.-be
3.) A törtszámnevek helyesírása
Ha törtszámnév előtt tőszámnév áll, a szókapcsolatot különírjuk, pl. két harmad, négy heted. Amikor a tőszámnév és a törtszámnév együtt kapcsolódik egy másik szóhoz, akkor viszont a két számnevet már egybeírjuk, pl. háromnegyed hat, öthatod rész.
A keltezés:
1.) Dátum írása
- 2012. szeptember 1.
- 2012. szept. 1.
- 2012. IX. 1.
- 2012. 9. 1.
Rag nélkül is megjelölik a cselekvés helyét, idejét és egyéb körülményeit.
Fajtái
1.) Helyre utaló határozószók
messze, bent, távol, itt, ott, ahol, valahol, kinn, benn, fenn, elöl, hátul, alul, fölül, oldalt, otthon, haza, hazulról
2.) Időre utaló határozószók
egyszer, nemsokára, azonnal, akkor, most, rögtön, mindjárt, azonnal, majd, néha, mindig, délelőtt, délután, este, reggel, tegnap, ma, holnap,
3.) Egyéb körülményre utaló határozószók
elvétve, gyakran, egyedül, hanyatt, ízzé-porrá, együtt, biztosan, fennen, mezítláb, így, gyalog, vaktában, általában, külsőleg, dugig, nagyrészt, alig, jócskán
Általában nem toldalékolhatók. Viszont vannak köztük olyanok, amelyek a melléknévhez hasonlóan fokozhatók (előre – előrébb – legelőrébb, közel – közelebb – legközelebb). Egyes határozószókhoz helyet és időt jelölő rag is kapcsolódhat, amely módosítja a jelentésüket (akkor – akkorra, fent – fentről).
A körülményeket nemcsak határozószókkal lehet kifejezni, hanem ragos főnevekkel is. A határozószók és a ragos főnevek között az a különbség, hogy a határozószókat nem tudjuk egyértelműen felbontani egy önállóan használt tőre és toldalékra. A hajnalban, délben, estig ragos főnevekben felismerjük a -ban/-ben és az -ig toldalékokat, viszont a reggel, délután, éjjel szavakat toldalékolatlannak érezzük.
Olyan határozószó is van, amely felbontható ugyan tőre és toldalékra, azonban egészen mást jelent, mint a tő és a toldalék jelentésének „összege”, pl. Vidáman gondolok a jövőre (jövő + -re: ragos főnév), de Jövőre (határozószó) új lakásba költözünk.
A névmás helyettesítő szófaj. Átveszik a helyettesített szó jelentését.
Fajtái
1.) Csak főneveket helyettesítő névmások
✅személyes névmás
✅birtokos névmás
✅visszaható névmás
✅kölcsönös névmás
2.) Főnevet, melléknevet és számnevet, határozószót helyettesítő névmások
✅kérdő névmás
✅mutató névmás
✅vonatkozó névmás
✅általános névmás
✅határozatlan névmás
I. A SZEMÉLYES NÉVMÁS
A beszédhelyzetben szereplő személyek, dolgok nevét helyettesítik.
A személyes névmás ragozatlan formája: én, te, ő, mi, ti, ők
Tárgyragos formája: (tárgy --> kit? mit?) én --> engem, te --> téged stb
Határozóragos formája: bennem, hozzád, neked, velünk stb... FELISMERÉS ha összeolvasod az alapformával és értelmes akkor biztosan határozóragos személyes névmás! pl.: velem --> én velem, hozzád --> te hozzád, neked --> te neked stb...
II. A VISSZAHATÓ NÉVMÁS
A cselekvés visszairányul arra, aki cselekszik, vagyis visszahat.
"magam" + ragozott alakjai pl.: magunk, magamról, magamhoz stb...
(ragozása szabályos)
III. A KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS
A kölcsönös névmás két személy egymásra irányuló cselekvését, vagy egymással való kapcsolatát fejezi ki.
"egymás" + ragozott alakjai --> egymást, egymásnak, egymáshoz stb...
(ragozása szabályos)
IV. A BIRTOKOS NÉVMÁS
A birtokos névmás kifejezi, hogy ki a birtokos, és hány birtoka van
enyém, tiéd, enyéim, tieid stb...
(ragozása szabályos)
V. A KÉRDŐ NÉVMÁS
A kérdő névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre kérdezünk rá.
Kérdőszavak! ki? mi? melyik? kit? mit? kihez? kiről? kinél? kivel? stb.
VI. A MUTATÓ NÉVMÁS
A mutató névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre mutatunk rá.
ez, az + ragozott alakjai --> azt, ezt, abban, ebben, annál, annak, ennek stb...
VII. A VONATKOZÓ NÉVMÁS
Szerkezete a + kérdő névmás --> pl.: amennyi, ahány, aki
VIII. A HATÁROZATLAN NÉVMÁS
Egy személyt, dolgot, tulajdonságot, mennyiséget nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
Jellegzetes előtagok: vala-; né- ; valahány, valaki, valamennyi, néhány
IX. AZ ÁLTALÁNOS NÉVMÁS
Az általános névmás mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.
Jellegzetes előtagok: akár-; bár-; se-; mind-; --> mindenki, senki, bárki, akárhol stb...
Az igenevek
Az igenvek átmeneti szófajok. Két szófaj tulajdonságait ötvözik.
I. Főnévi igenév (ige + főnév tulajdonságai)
-igéből képezzük
-a mondatban rendszerint főnévi szerepet tölt be
-képző: -ni
-Felismerés: IGE + KÉPZŐ (-ni!) fut → futni
Ragozás:
Személyragos alakban a ni -> átalakul -n, -nn kivéve: E/3, T/3
E/1: várnom
E/2: várnod
E/3: várnia
T/1: várnunk
T/2: várnotok
T/3: várniuk
II. Melléknévi igenév (ige + melléknév tulajdonságai)
-tulajdonságot fejez ki
-nem fokozható!
-sok melléknévi igenév főnevesült (író)
a) folyamatos melléknévi igenév
-jelen idejű cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
-képző: -ó, -ő
-pl.: járható (út) ; színezhető (rajz)
-olvasó → melléknévi igenév?!
-Az olvasó levelet írt a szerkesztőségnek → főnév
-Az tanórán az olvasó diákok csendben voltak. → folyamatos melléknévi igenév (milyen diákok?)
b) befejezett melléknévi igenév
-a múltban befejezett cselekvésből származó tulajdonságot fejez ki
-képző: -t, -tt
-pl.: tapasztalt turista
-A kapus jól védett. → Múlt idejű ige (-t, -tt)
-A védett területen voltunk. → Befejezett melléknévi igenév (milyen területen?)
c) Beálló melléknévi igenév
képző: - andó, -endő
-követendő példa, olvasandó szöveg...
III. Határozói igenév
-Képző: -va, -ve, -ván, -vén
-olvasva, kérve, játszva, főzve, futva, festve
-olvasván, kérvén, játszván, főzvén, futván, festvén
A viszonyszók viszonyjelentéssel rendelkező szavak: önálló jelentéssel nem rendelkeznek, viszont a mondatokban más szavakhoz kapcsolódnak, és hozzátesznek valami bonyolultabban megfogalmazhatót, mégis fontosat a jelentésükhöz.
Általában nem toldalékolhatók.
Fajtái:
-névelő
-névutó
-igekötő
-segédige
-kötőszó
-módosítószó
1. Névelő:
a) határozott (a, az)
Az -az névelő azonos alakú a mutató névmással.
Megkülönböztetés:
- toldalékolás (a névelő NEM toldalékolható)
- névmás rendszerint hangsúlyos
b) határozatlan (egy)
Egy névelő azonos alakú a számnévvel.
Megkülönböztetés:
- hangsúly (a névelő hangsúlytalan)
1. A gyerekek AZ ajtónál várakoztak. -> határozott névelő
2. Ne EGY könyvet kölcsönözz ki, hanem hármat. --> számnév
3. AZ nevet, aki utoljára nevet. --> mutató névmás
4. Bármelyiket választhatod, de EGY mindenképp maradjon. --> számnév
5. Holnap AZ keresi meg a kulcsot, aki ma nem tette a helyére. --> mutató névmás
2. A névutók
A névutók a névszók után állnak, és a határozószókhoz hasonlóan valamilyen körülményt fejeznek ki az előttük álló névszóval együtt. Nem lehet bővíteni, és nem lehetnek önálló mondatrészek sem. A határozói körülmény függvényében különféle névutókat különböztetünk meg. Néhány névutóra a háromirányúság is jellemző.
Jelölhetnek:
helyet: pl. alatt - alá - alól, felett, mögött, előtt, mellett;
időt: pl. múlva, után, óta, előtt, között;
egyéb körülményt: pl. helyett, nélkül, szerint, miatt, ellen, végett, részére.
Névutó vagy határozószó? (névutó névszóval együtt, határozószó magában!)
Mivel a határozószók is körülményeket fejeznek ki, nem mindig egyszerű megkülönböztetni őket a névutóktól. Ezt nehezíti, hogy néhány névutónkra a többszófajúság jellemző. Segíthet, ha megfigyeled, hogy a hozzá kapcsolódó névszón van-e toldalék. A névutók ugyanis általában toldalékolatlan névszókhoz kapcsolódnak; ha tehát a névszón van toldalék, akkor az utána álló szó határozószó. Névutó például: két szék között, három óra tájban; viszont határozószó: (az ajtótól) jobbra, (a helyzetéhez) képest stb.
3. Igekötő
igéhez, igenévhez, igéből képzett főnevekhez kapcsolódik
-körülményt módosít
Szerepük:
1. jelezhetnek irányt (felmegy, lemegy)
2.utalhat befejezettségre
3. jelentést is változtathat (olvas → beolvas)
Helyesírás:
1. ige előtt→ egybeírjuk pl.: megköt
2. ige után → különírjuk pl.: kösd meg
3. ha ige és igekötő között egy 3. szó áll: meg fogja kötni
(megköt, kösd meg, meg fogja kötni )
4. megismételt igekötők: (megáll) → meg-megáll, vissza-
visszatér,
5. ellentétes jelentésű igekötők: kötőjel DE az igét külön
kell írni pl.: ki-be járkál, le-fel sétál.
4. Segédige
-igéhez, igenevekhez járulhat,
-a magyarban két segédige van a fog és a volna
1. jövő idő: esni → esni fog
fog -> Fog egy kötelet. → ige
Fáj a foga. → főnév
Esni fog. → segédige
2. múlt idő, feltételes mód: esett → esett volna
volna
(van, volt, lesz → lehet, lenne, lett volna) → létige
5. Módosítószó
-módosítja a mondat értelmét
pl.: Holnap moziba megyünk. --> Holnap NEM megyünk moziba.
A, tagadószó - nem, se, sem, dehogy
B, tiltószó - ne nehogy, se
C, kérdőszó: -e, vajon
(D, Bizonyítószók
- igen, bezzeg, bizony, dehogynem
E, bizonytalanságot kifejező szók:
- aligha, esetleg, talán )
6. Kötőszó
-szavakat, mondatrészeket, tagmondatokat vagy egész mondatokat kapcsolnak össze
Elmentem tegnap moziba. Sajnos zárva volt.
Elmentem tegnap moziba, de sajnos zárva volt.
Ha az iskolában vagy, ne foglalkozz a játékkal.
Ne foglalkozz a játékkal, ha az iskolában vagy.
Offline Website Creator
