1. Műnemek
Az irodalmi művek nagy csoportjai.
Epika (cselekményes)
Líra (versek, érzelmek)
Dráma (színpadra szánt művek)
2. Műfajok
A műnemeken belüli kisebb csoportok
(epigramma, dal, elbeszélő költemény, ballada stb...)
3. Verselés
A versek ritmusát adják.
Kétféle verselési módot különböztetünk meg:
Ütemhangsúlyos verselés:
A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát.
Elnevezés a sorok szótagszáma alapján.
4. Rímek
páros: a a b b
bokor: a a a a
fél: x a x a, a x a x
ölelkező: a b b a
kereszt: a b a b
5. Költői képek
hasonlat: két dolog összehasonlítása (mint)
metafora: két dolog azonosítása (a=b pl.: "gyere ki galambom, gyere ki gerlicém" János vitéz Iluskának, a galamb = Iluska)
megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző tulajdonságokkal ruház fel (pl.: mosolyog a nap).
1. Monda:
elbeszélő műfaj, amely a történeti múltból merít.
Híres embereket, eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg.
Szájhagyomány útján terjed. Rendszerint csodás elemeket is tartalmaz.
2. A monda fajtái:
Eredetmonda: Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól. Pl.: A csodaszarvas mondája
Helyi monda: Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz. Pl.: Csörsz árka.
Természeti monda: Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte. Pl: Balatoni kecskeköröm stb.
Történelmi monda (történeti monda): Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény. Pl: A vérszerződés.
Királymonda: régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik. Pl.: Szent László király utolsó győzelme.
Hiedelemmonda: a végzetről, a halálról szóló babonás történetek;
3. Ballada: "Tragédia dalban elbeszélve"
A balladában a három műnem (líra, epika, dráma) jellemzőit egyaránt megtaláljuk. Lírai vonása az érzelemgazdagság, a verses forma és a költői képek használata. Az epikára jellemző tulajdonsága, hogy történetet beszél el. A párbeszédes előadásmód, tragikus végkifejlet pedig a drámához teszi hasonlóvá.
A ballada további jellemzői:
- Tragikus befejezés (pl.: Kömíves Kelemenné halála)
- Ismétlődő sorok, versszakok (pl.: "Összetanakodik tizenkét kőműves...")
- Rövid, tömör előadásmód
- Ellentétek (jó-gonosz, gazdag-szegény)
- Balladai homály: előfordulnak nehezebben érthető részek, lehet hiányos a cselekmény is (pl.: Nem tudjuk, mitől dől össze Déva vára.)
- A balladai konfliktus: A balladák középpontjában sokszor valamilyen ellentét, konfliktus áll. A konfliktus az ellentétes erők összecsapása.
4. Vígballada (románcos ballada).
- Ez a műfaj rokon a balladával.
- Cselekményes, párbeszédes, verses formában íródott, de szerencsésen végződik.
Ütemhangsúlyos verselés
Az ütemhangsúlyos verselésben a ritmust a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. Alapegysége az ütem. Elnevezés a sorok szótagszáma alapján.
I. Műnemek:
Epika, Líra, Dráma
II. Műfajok:
1. Monda: elbeszélő műfaj, amely a történeti múltból merít. Híres embereket, eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg. Szájhagyomány útján terjed. Rendszerint csodás elemeket is tartalmaz.
A monda fajtái:
- Eredetmonda
- Helyi monda
- Természeti monda
- Történelmi monda (történeti monda)
- Királymonda
2. Ballada: "Tragédia dalban elbeszélve"
A balladában a három műnem (líra, epika, dráma) jellemzőit egyaránt megtaláljuk. Lírai vonása az érzelemgazdagság, a verses forma és a költői képek használata. Az epikára jellemző tulajdonsága, hogy történetet beszél el. A párbeszédes előadásmód, tragikus végkifejlet pedig a drámához teszi hasonlóvá.
A ballada további jellemzői:
- Tragikus befejezés (pl.: Kőmíves Kelemenné halála)
- Ismétlődő sorok, versszakok (pl.: "Összetanakodik tizenkét kőműves...")
- Rövid, tömör előadásmód
- Ellentétek (jó-gonosz, gazdag-szegény)
- Balladai homály: előfordulnak nehezebben érthető részek, lehet hiányos a cselekmény is (pl.: Nem tudjuk, mitől dől össze Déva vára.)
- A balladai konfliktus: A balladák középpontjában sokszor valamilyen ellentét, konfliktus áll. A konfliktus az ellentétes erők összecsapása.
3. Elbeszélő költemény: Epika műneméhez tartozik. Verses formájú. Különböző helyszíneken játszódik, cselekményes. Fő- és mellékszereplői vannak.
4. Történelmi románc: (Románcos ballada) A balladától a könnyedebb hangvétel különbözteti meg. A vége sem tragikus.
III. Verselések:
1. Ütemhangsúlyos verselés:
Ritmusa a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul.
Az ütemhangsúlyos verselés alapegysége az ütem.
Az ütemhangsúlyos verselés formáit a sor szótagszáma és a benne lévő ütemek száma alapján nevezzük el.
Pl: Rege a csodaszarvasról
"Száll/ a /ma/dár//, ág/rul/ ág/ra
1 2 3 4 5 6 7 8 → Felező nyolcas.
2. Időmértékes verselés:
Ritmusa a rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozásán alapul.
Rövid a szótag, ha a magánhangzó rövid és utána egy mássalhangzó áll.
Hosszú a szótag, ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után kettő vagy több mássalhangzó áll.
Alapegysége a versláb.
Tanult Verslábak:
daktilus - u u (hosszú, rövid, rövid)
spondeus - - (hosszú, hosszú)
Hexameter:
Időmértékes sorfajta, mely 6 verslábból áll. Szerepelhet benne: daktilus, spondeus, trocheus. Az 5. versláb mindig daktilus. A 6. versláb spondeus vagy trocheus.
IV. Az olvasott művek és műfajuk:
Csörsz árka - monda, helyi monda
Lehel kürtje - hősmonda
Kőmíves Kelemenné - ballada
Arany János: Mátyás anyja - történelmi románc (románcos ballada)
Arany János: A walesi bárdok - történelmi ballada
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi - elbeszélő költemény
V. További fogalmak:
Rím: A sorvégi hangok összecsengése.
Refrén: Visszatérő verssor, versszak.
VI. Fogalmazás
Arany János versében a bárdok életüket adják a szent ügyért. Fogalmazd meg véleményedet 8-10 mondatban arról, mi a fontosabb: a biztonság vagy az őszinteség/tisztesség!
Arany János a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a Toldi kéziratát. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele: a költemény országosan ismerté tette Arany nevét, sőt még Petőfi barátságát is megszerezte vele, aki költői levélben (episztola) köszöntötte Arany Jánost.
A Toldi trilógia, azaz három részből álló irodalmi mű. Két további része a Toldi szerelme és a Toldi estéje.
Előzménye, Arany János forrásai voltak Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriája a XVI. századból, és a nagyszalontai néphagyomány.
A Toldi műfaja: Elbeszélő költemény: az epika műneméhez tartozik, bár formája verses. Cselekményes, tehát történetet mesél el, fő- és mellékszereplői vannak. Költői képek használata.
Toldi Miklós valóságos történelmi személy volt, a költemény a hozzá fűződő mondákat dolgozza fel. A 14. században élt, Nagy Lajos király (1342-1382) korában. Szalontán született.
A Toldi verselése, akár a János Vitézé ütemhangsúlyos verselésű, felező tizenkettes. Az ütemhangsúlyos verselésben a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.
Rímelése: páros rím, melynek rímképlete: a a b b (1-2, 3-4 sorok rímelnek.)
Az énekek előtt mottó található, melyek Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós históriájából származnak. Szerepük, a hangulat előkészítése, a cselekmény előrevetítése.
Népies, népmesei elemek: A főszereplő népmondai hős, a legkisebb fiú története, nagy erejű hős, vándorút, meseszámok, mesei igazságszolgáltatás, próbatételek
Erőpróbák: Rúd, Malomkő, Farkaskaland, A Bika megfékezése, A Cseh vitéz legyőzése.
Fogalmak:
Allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása (álom= pillangó)
Metonímia: névátvitel, névcsere.
A két fogalom (szó közötti) kapcsolat lehet:
- ok-okozati (itták a mámort; mámor-> alkohol, következmény a mámorosság)
- térbeli (alszik a város; a városban élő emberek alszanak)
- időbeli (századunk felfedezései; a században élő tudósok)
- anyagbeli (nincs egy vasam sem; vas a pénz helyett)
Költői képek felismerése idézetek alapján:
LearningApps gyakorló
A szerkezet ismétléséhez ajánlom a tankönyv összefoglaló táblázatát.
Fogalmazási feladat: (választható a kettőből)
1) Mi igaz Miklósra: hirtelen haragú vagy megfontolt? 8-10 mondatban érvelj az egyik állítás mellett!
vagy
2) Miklós bűnös, vagy ártatlan? 8-10 mondatban érvelj az egyik állítás mellett!
1. Műnemek
Az irodalmi művek nagy csoportjai.
Epika (cselekményes)
Líra (versek, érzelmek)
Dráma (színpadra szánt művek)
2. Műfajok
A műnemeken belüli kisebb csoportok
Dal - alapvető érzelmeket szólaltat meg (öröm, bánat), a legősibb műfajok egyike
Elégia - szomorú hangulat jellemzi, fájdalmas visszaemlékezés, beletörődéssel zárul
Himnusz - vallásos jellegű, Istent vagy isteni hatalma(ka)t dicsőítő, hozzá(juk) segítségért fohászkodó, imaszerű lírai műfaj
Óda - emelkedett hangvételű, magasztos tárgyú műfaj
3. Verselés
A versek ritmusát adják.
Kétféle verselési módot különböztetünk meg:
Ütemhangsúlyos verselés:
A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát.
Elnevezés a sorok szótagszáma alapján.
Időmértékes verselés
A rövid (u) és hosszú (-) szótagok szabályos váltakozása adja a ritmusát. A sorokban a magánhangzók alatt jelöljük.
Rövid a szótag: ha a magánhangzó rövid, és utána max. 1 mássalhangzó áll
Hosszú a szótag: ha a magánhangzó hosszú, vagy rövid magánhangzó után 2 vagy több mássalhangzó áll
(Mindig magánhangzótól magánhangzóig vizsgáljuk, nem állunk meg a szóhatárokon, sem a sorvégeken)
Versláb: szótagok kapcsolata
4. Rímek
páros: a a b b
bokor: a a a a
fél: x a x a, a x a x
ölelkező: a b b a
kereszt: a b a b
5. Költői képek (felismerés idézetekből - csak hasonlat, metafora, megszemélyesítés)
hasonlat: két dolog összehasonlítása (mint)
metafora: két dolog azonosítása (a=b pl.: "gyere ki galambom, gyere ki gerlicém" János vitéz Iluskának, a galamb = Iluska)
megszemélyesítés: élettelen dolgokat élőkre jellemző tulajdonságokkal ruház fel (pl.: mosolyog a nap)
(allegória: elvont fogalom megszemélyesítése, képben való ábrázolása pl.: Toldi álom pillangó képében)
(metonímia: névcsere. )
(A szavak közötti kapcsolat lehet:
anyagbeli: nincs egy vasam sem (vas szó a pénz helyett)
időbeli: századunk felfedezései (a században élő tudósok)
térbeli: alszik a város (a városban élő emberek)
ok-okozat: itták a mámort (alkoholt ittak, okozat a mámor)
6. Tanult versek (Versfelismerés idézetből)
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Vörösmarty Mihály: Szózat
Petőfi Sándor: Honfidal
Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert...
Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem
Radnóti Miklós: Bájoló
7. Fogalmazás:
Bármelyik tanult versről egy összefüggő 6-8 mondatos fogalmazás.
Keletkezése:
Az írót öt éves kisfia ösztönözte legjobban (mindent tudni akart az Egri várról)
Gárdonyi alapos kutatómunkát végzett.
Források:
-levéltári iratokat nézett át,
-alapvető forrásként használta fel Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeit,
-beutazta a regény helyszíneit és jegyzeteket is készített a leendő regény számára.
Műfaja: regény
-elbeszélő történet: cselekménye van
-nagy terjedelem (akár több száz oldal is lehet)
-fejezetekre tagolt (5 fejezet)
-sok szereplője van.
Műfaja a regényen belül?
(1) A regény Bornemissza Gergely és Cecey Éva akadályokat legyőző szerelméről szól. → romantikus regény
(2) Az izgalmas kalandregény Jumurdzsák szerencsehozó talizmánjáról és a többszörös gyermek-rablóval folytatott küzdelemről szól. → kalandregény
(3) A regény Gergely vitézzé nevelődéséről szól, arról, hogy hogyan válik alkalmassá hazája szolgála-tára, s hogy az egri vár védelmében hogyan kamatoztatja megszerzett képességeit, tudását. → fejlődésregény
(4) A regény a török fenyegetésről, az egri hősök összetartásáról, bátorságáról és furfangosságáról szól, a magyarok kitartásáról, hősiességéről és nehezen kivívott győzelméről. → történelmi regény
5) A regény eleinte Gergő és Vicus szerelméről, illetve Gergő társadalmi felemelkedéséről, vitézzé nevelődéséről szól, majd az egri vár hősi védelméről. Mind a szerelmi regényt, mind a nevelődéstörténetet, mind az ostrom elbeszélését átszínezi Jumurdzsáknak, a félszemű janicsárnak az amulettje visszaszerzéséért folytatott küzdelme, azaz a regényt kalandregénnyé tévő cselekményszál. → az eddigiek szintézise
Szerkezet:
-előkészítés: a főhős, a legfontosabb szereplők és a környezet bemutatása
-bonyodalom: Buda eleste (1541), gyűrű,
-kibontakozás: Gergely, Éva szökése, kísérlet Török Bálint kiszabadítására,
-tetőpont: Eger ostroma (1552) Jancsika elrablása,
-megoldás: az egriek győzelme a százszoros túlerővel szemben, Jancsika
Az első 3 rész cselekménye több szálon fut. A két utolsó fejezet Eger ostromáról szól.A szerelmi szál ötvöződik a történelmi vonulattal. Hiteles történelmi események és kitalált meseszövés fonódik össze benne.
online gyakorló időrend
online gyakorló időrend
online gyakorló időrend
Konfliktus
Ellentétes erők összecsapása
Gergely ← → Jumurdzsák
magyarok ← → törökök
Jellemek:
A szereplők tulajdonságainak összessége
A jellemzés módja:
- az író jellemzi a szereplőt
- a szereplőt tettei jellemzik
- a szereplőt szavai jellemzik
- a szereplőt más szereplő jellemez
Dolgozatban szereplők felismerése leírás alapján.
online gyakorló jellemek
online gyakorló jellemek
online gyakorló jellemek
Motívumok (visszatérő részlet)
-A talizmángyűrű
-Jóslatok, előjelek
-A meggyszínű, bársonyhüvelyű kard
-Fekete koporsó
-Térkép
-Zászlók
Az elveszett és elrabolt gyermek
Választható fogalmazás:
1) Jumurdzsák sokak szerint egyértelműen negatív szereplő. Egyetértesz velük? Írj egy rövid érvelő fogalmazást mellette, vagy ellene. Fogalmazásodban legalább 3 érv szerepeljen!
VAGY
2) Hegedüs hadnagy a következő szavakkal próbálja áruló terveit mentegetni Gergely előtt:
„...hogy mink itt vagyunk ezen a földön, az bizonyos, de hogyha fejünket veszi a török, nem bizonyos, hogy élünk-e tovább. Ami megvan, azt az olyan nagy eszű ember nem veti el olyan könnyen magától csupán azért, hogy azt mondják: derék ember volt!”
Gergely azonban úgy véli:
„Csak a közepes elme ragaszkodik az élethez. A gyönge elméjű ember azért bátor, mert nem érti a halált. Az erős elméjű ember meg azért bátor, mert érti.”
Szerinted melyiküknek van igaza? Véleményedet fogalmazd meg 8–10 mondatban!
VAGY
3) Írj egy fogalmazást egy napom az ostromolt várban címmel! (E/1)
Free AI Website Maker