A jel:
- érzékszerveinkkel felfogható (látjuk, halljuk, tapintjuk, ízleljük)
- mindig önmagán túl, valamire mutat
A jelek fajtái
Mesterséges jelek
- a közlés szándékával hozzuk létre, emberek hozták létre
pl.: táblák, hangulatjelek, de a szavak is
Természetes jelek
- a közlés szándéka nélkül jönnek létre,
pl.: füst --> tűz van
A kommunikáció
• latin eredetű szó, tájékoztatást, közlést, felhívást és információcserét jelent.
• nyelvi és nem nyelvi jelekkel kommunikálunk
A kommunikáció céljai:
• kapcsolattartás (kapcsolatteremtés, -tartás, és -zárás)
• tájékoztatás
• felhívás
• érzelemkifejezés
• gyönyörködtetés (esztétikai - művészeti alkotások, versek stb...)
A kommunikáció tényezői
• Feladó - küldi az üzenetet
• Címzett - veszi az üzenetet
• Csatorna - Közvetítő közeg (telefon, levegő stb...)
• Üzenet - a megfogalmazott gondolat
• Kód - közös jelrendszer (pl.: magyar nyelv)
• Ismereteink - Tapasztalataink a világról, megértést szolgálja
• Kapcsolat - Szóban vagy írásban
• Beszédhelyzet - Hol? Kinek? Milyen körülmények között
Nyelvi jelek (verbális)
Jelek a nyelvek jelei - szavai és mondatai - is.
A jel szó maga is nyelvi jel, amelynek van hallható (kiejtett) és látható (írott) formája, valamint jelentése.
Nem nyelvi jelek (non verbális)
- a tekintet, az arcjáték, a fej , a kéz és a lábmozdulatok, a testtartás, emblémák (külső megjelenés).
Hangjelek
- a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünetek
A hangot rezgő anyag szólaltatja meg.
A hang hullámokban terjed. (körkörös hullámok)
A hangot egy közvetítő anyag viszi tovább (víz, levegő)
A hanghullám a fülünkben lévő dobhártyát rezegteti meg, az agyunk ezt alakítja vissza hanggá.
A beszédhangok keletkezése, a levegő útja:
Tüdő → légcső → gége (+ rajta a két hangszál, amelyet a levegő megrezegtet) → ínyvitorla (kétfelé terelheti a levegőt) orrüreg vagy szájüreg: ajkak, fogak, szájpadlás, nyelv
Képzésükkor a szájüregben nincs akadály.
I. A magánhangzók csoportosítása
1) Időtartam szerint:
rövid: a, e, i, o, ö, u, ü,
hosszú: á, é, í, ó, ő, ú, ű,
2) Ajakműködés szerint:
ajakkerekítéses: a, o, ó, u, ú, ö, ő, ü, ű,
ajakréses: á, e, é, i, í, (Ábel építi)
3) A nyelv vízszintes mozgása szerint:
mély (hátul képzett): a, á, o, ó, u, ú, (autó)
magas (elöl képzett): e, é, i, í, ö, ő, ü, ű, (teniszütő)
4) A nyelv függőleges mozgása szerint:
alsó nyelvállású
középső nyelvállású
felső nyelvállású
II. Magánhangzótörvények
1) A hangrend
Szavaink többségében a magánhangzók szabályosan rendeződnek.
✅magas hangrendű szó = csak magas magánhangzó van a szóban
✅mély hangrendű szó = csak mély magánhangzó van a szóban
✅vegyes hangrendű szó = magas és mély magánhangzó is van a szóban
(Vegyes hangrendűek lehetnek a következő típusú szavak:
– azok az ősi szavak, amelyekben -e, -é, -i, -í hang van
(ezeknek valaha volt mély változata is)
– az összetett szavak
– idegen eredetű, azaz más népektől átvett szavak)
2) Az illeszkedés
A toldalék hangrendje illeszkedik a szó hangrendjéhez.
✅magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék járul
✅mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalék járul
✅vegyes hangrendű szóhoz változó (nyelvtörténeti okok)
Képzésükkor a levegő a szájüregben akadályba ütközik.
CSOPORTOSÍTÁS
1.A hangaszalagok működése szerint:
✅Zöngés (A hangszalagok rezegnek – ha a fejedre teszed a tenyered, miközben kimondod ezeket a
hangokat érezhető a rezgés)
• (b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, (ly), m, n, ny, r, v, z, zs)
• (Ha megjegyzed a zöngétleneket, nem kell bemagolnod ezeket lásd „varázsmondat”)
✅ Zöngétlen (A hangszalagok nem rezegnek – ha a fejedre teszed a tenyered, miközben kimondod
ezeket a hangokat nem érezhető rezgés)
• P,T, K, F, SZ, S, H, C, CS,TY
• „Varázsmondat”: PaTaK FeSZeS Ha CöCSöTYö
2.A képzés helye szerint:
Ha kiejted a következő mássalhangzókat, érezheted, hogy máshol képezzük őket
A -d, -n, -t hangok képzésekor a nyelvünk a fogunkhoz ér
A -ny, -ty hangok képzésekor a szájpadlásunkhoz
A képzés helye szerint az alábbi csoportokat különböztetjük meg: – (nem kell bemagolni)
✅Ajakhangok: b – p, m, v – f.
✅ Foghangok: d – t, dz – c, dzs – cs, l, n, r, z – sz, zs – s.
✅ Szájpadláshangok: g – k, gy – ty, j = ly, ny.
✅ Gégehang: h
Figyeld meg a következő szavakat: játszik, fonjad, kertje
Kiejtve: [jáccik, fonnyad, kertye]
Mi változott kiejtéskor a szavakban?
•Játszik: a t és az sz hangok cc-vé alakultak --> jáccik
• t + sz --> cc
•fonjad: az n és j hangok hosszú ny-é változtak --> fonnyad
•n + j --> nny
•kertje: a t és j hangok ty hanggá alakultak --> kertye
• t + j --> ty
• Két különböző mássalhangzó állt egymás mellett, ejtéskor egy új, harmadik hangot hallunk
• Ha képlettel jelöljük: a + b = c
• Figyeld meg a következő szavakat: jobbra, otthon, varrta
Kiejtve: [jobra, othon, varta]
• Három mássalhangzó állt egymás mellett, kettő megegyező, egy különböző
• A két azonos hang közül az egyiket nem ejtjük
• Ha képlettel jelöljük: aab --> ab
figyeld meg a következő szavakat: mondta, mindnyájan
Kiejtve: [monta, minnyájan]
• Három mássalhangzó állt egymás mellett
• Mindhárom különböző
• A középsőt nem ejtjük
• Ha képlettel jelöljük: abc --> ac
Figyeld meg a következő szavakat: lesz, kisebb
Kiejtve: [lessz, kissebb]
• Egy mássalhangzó, de hosszúnak ejtjük
• Lesz --> Lessz
• Kisebb --> Kissebb
• Ha képlettel jelöljük: a --> aa
Egyszerű szavak - egyetlen tagból állnak.
Összetett szavak - két vagy több szó összekapcsolása. Részei: előtag, utótag.
pl.: kosár(előtag) + labda(utótag) --> kosárlabda
Többszörösen összetett szavak - egy összetett szóhoz egy új szó kapcsolása.
pl.: kosárlaba (előtag)+csapat(utótag) --> kosárlabdacsapat
Helyesírás: a többszörösen összetett szavakat 6 szótagig egybe írjuk. Fölötte kötőjellel kapcsoljuk.
pl.: gépkocsivezető (gép-ko-csi-ve-ze-tő --> 6 szótag)
pl.: gépjármű-nyilvántartás (gép-jár-mű-nyil-ván-tar-tás --> 7 szótag!)
Toldalékos szavak - szótőre és toldalékra (szóelemekre) bonthatók.
pl.: olvas+nak (szótő + toldalék)
Szótő típusai
Egyalakú tövek - toldalékolás után sem változnak pl.: ház (házban, házzal, háztól, házig stb...)
Többalakú tövek - toldalékolás után megváltoz(hat)nak pl.: kéz (kézben, kézzel, DE: kezes, kezek stb...
Tőszó - olyan szavak, melyekhez nem kapcsolódik toldalék ("pusztán szótövek") pl.: fa, bot stb...
A toldalékok fajtái - Képző, jel, rag
A szótő és toldalékainak kapcsolódási sorrendje:
Szótő(1) + képző(2) + jel(3) + rag(4) (Ritka esetekben a képző állhat a jel után is pl.: kisebbít .)
A képző olyan toldalék, amely megváltoztatja a szó jelentését. pl.: vad + ász --> vadász .
Több képző is állhat egymás után. pl.: Vad + ász + at --> vadászat.
A képzők elnevezése:
A képzett ("új") szó szófaja alapján.
Pl.: Vad+ász = szótő + főnévképző (hiszen a vadász szófaja főnév) ; olvas+gat = szótő + igeképző; város + i = szótő + melléknévképző.
"Egyéb" képzőfajták:
Kicsinyítőképző: -ka, -ke, -cska, -cske; pl.: bácsi+ka = bácsika
Fosztóképző: -tlan, -tlen, -atlan, -etlen pl.: só+tlan = sótlan (megfosztja az eredeti jelentéstől a szót)
A jel valamilyen viszonyjelentés hozzáadásával módosítja a szó jelentését.
Fajtái:
Az igéhez járuló jelek: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)
✅múlt idő jele: -t, -tt pl.: vár --> várt
(jövő idő: -ni + fog pl.: olvas --> olvasni fog --> főnévi igenév + segédige)
✅feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né pl.: olvas --> olvasna (ha lenne könyve - feltételhez köt)
✅felszólító mód jele: -j pl.: vár --> várj; olvas --> olvass (a -j teljesen hasonult, írásban jelölt teljes hasonulás)
A főnévhez járuló jelek: (főnév - ki? mi?)
✅többes szám jele: -k pl.: alma --> almák (többalakú tő, emiatt alakult át almá)
✅birtokos személyjel: -m, -d ... stb... logikája: szám/személy szerint mutatja meg, hogy ki a birtokosa valaminek. pl.: könyvem --> az én könyvem e/1 a birtokos; ablakunk --> a mi ablakunk t/1 a birtokos.
✅birtokjel: -é pl.: Andrásé. Konkrétan tudjuk hogy András a birtokos. Ebben különbözik a birtokos személyjeltől!
✅birtoktöbbesítő jel: Ha a fenti példát nézzük könyvem --> e/1 (én könyvem) 1 db van belőle, ha több is van, akkor járul a birtoktöbbesítő jel a szavakhoz pl.: könyveim = szótő (könyv) + (e)i (birtoktöbbesítő jel) + m (birtokos személyjel).
A melléknév jelei: (melléknév - milyen? miféle?)
✅középfok jele: -bb pl.: okos -->okosabb
✅felsőfok jele: leg ..... + bb; pl.: okos --> legokosabb
✅túlzófok jele: legesleg .... + bb; okos --> legeslegokosabb
✅kiemelőjel: -ik pl.: szebb --> szebbik
A szavak mondatban betöltött szerepét határozzák meg. A szóban egyetlen rag szerepelhet, amely lezárja a szavakat. A ragok fajtái: igei személyragok, tárgyrag, birtokos jelző ragja, határozóragok.
Igéhez járuló ragok: (ige - mit csinál? mit cselekszik?)
✅Igei személyragok: szám/ személy szerint mutatják meg, hogy ki cselekszik. pl.: olvasom (E/1); olvasunk (T/1).
Névszókhoz járuló ragok: (főnév, melléknév, számnév, névmás)
✅Tárgy ragja: -t (a tárgy kérdése a mit? kit? - nyelvtani értelemben egy személy is lehet tárgy). pl.: almát, Pétert
✅Birtokos jelző ragja: -nak, -nek (valakinek van valamije) autónak (a kereke)
✅Határozóragok:-ban, -ben, -ba, -be, -ból, -ből, -n, -on, -en, -ön, -ra, -re, -ról, -ről, -nál, -nél, -hoz, -hez, -höz, -tól, -től, -val, -vel, -kor, (ne bemagold őket, zárd ki a többit!)
Helyesírásunk jellemzői:
Betűíró rendszerű → legkisebb egységei a betűk
Latin betűs → latin betűket vettük át
Hangjelölő írás → a betűk legtöbbször a valóban kiejtett hangokra utalnak
Értelemtükröző írás → a szóalakokban feltüntetjük a szó tövét és a ragokat (tudjuk); az összetett szavak elválasztásakor figyelembe vesszük a szóhatárokat(vas-út)
Helyesírásunk alapelvei
1. A kiejtés szerinti írásmód elve
2. A szóelemző írásmód elve
3. A hagyományos írásmód elve
4. Az egyszerűsítő írásmód elve
I. Kiejtés szerinti írásmód elve
A legtöbb szót és toldalékot úgy írjuk le, ahogyan kiejtjük.
Probléma:
-a rövid és a hosszú hangok rossz, hanyag ejtése, ezért nem támaszkodhatunk mindig a hallásunkra
-a rövid és hosszú hangoknak jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet pl.: tör - tőr; szel - szél; var - varr;
Alakőrző és alakváltoztató szavak
Bizonyos szavaink minden alakjukban megőrzik a tőbelseji hosszú magánhangzót (pl. dísz, díszes, díszít; hűs, hűsöl, hűsítő). Ezek az alakőrző szavak.
Más szavak tőbelseji í, ú, ű magánhangzója azonban bizonyos származékokban megrövidül: ír, irat, irkál; út, utat, utak; súg, sugall, sugdolózik. Ezek az alakváltoztató szavak. --> segít a "KÉZ szabály" kéz --> kezek, út --> utak
II. A szóelemző írásmód elve
Az összetett és a toldalékos szavakban a szótőnek, toldalékoknak felismerhetőknek kell lenniük.
Probléma: a mássalhangzók hatnak egymásra → mássalhangzótörvények (hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés)
Pl.: barátság → nem [baráccság] → szótő a barát
III. A hagyományos írásmód elve
Régies helyesírású családnevek (régebben más betűvel jelöltünk egy-egy hangot) → tiszteletből megőriztük a családnév írásmódját
J és LY → régen kétféle hangot jelölt, mára az ly kiejtése kiveszett a nyelvünkből → tiszteletből megőriztük az ly-os szavak írásmódját
Hagyományos családnevek toldalékolása:
A -val, -val a kiejtett hanghoz hasonul írásban. Pl.: Babits + val → Babitscsal; Kovách+val → Kováchcsal
IV. Az egyszerűsítő írásmód elve
A kétjegyű betűk kettőzése → A magyar ábécében nem szerepel pl.: ggy betű (gy+gy igen) ez az alapelv teszi lehetővé, hogy összevonjuk Pl.: meggy, asszony
Három azonos mássalhangzó találkozása → Három azonos mássalhangzót nem írunk le egymás mellé Pl.: orr+val (-ral) → orrral helyett orral
NEM ALKALMAZHATJUK AZ EGYSZERŰSÍTÉS ELVÉT:
1. Tulajdonneveknél:
Pl.: Papp + val → Papp-pal; Blikk + vel → Blikk-kel
2. Összetett szavaknál:
Pl.: sakk+kör →sakk-kör; balett+táncos → balett-táncos, jegy+gyűrű → jegygyűrű
Offline Website Software