Műnemek:
Az irodalomi művek nagy csoportjai.
Epika (prózai szövegek), líra (versek), dráma (színházi darabok).
Műfajok:
A műnemeken belüli kisebb csoportok.
Mese:
Epika műnemébe tartozó műfaj. Fantasztikus-csodás elemekkel átszőtt kitalált történet.
A mese fajtái:
1. Tündérmese:
Olyan mese, melyben csodás lények, varázslatok szerepelnek. A szereplők gyakran átváltozásra is képesek.
2. Állatmese:
Szereplői emberre jellemző tulajdonságokkal rendelkező állatok.
3. Csalimese:
Rövid, beugratós mese, amely meglepetésszerűen zárul.
Pl: A megszámlálhatatlanul sok juh
4. Láncmese:
A láncmesében váratlanul ér véget az újra és újra megismétlődő jelenet.
Pl: A kakas és a pipe
A mesék eredetük szerint:
1. Népmese:
Szerzője ismeretlen, szájról-szájra a nép ajkán terjed.
Emiatt kisebb-nagyobb változásokon megy át. Pl: Tündérszép Ilona és Árgyélus, A csillagszemű juhász
2. Műmese:
A műmese szerzője ismert: az írni-olvasni tudó közönség számára készül, nyomtatásban jelenik meg.
Pl: Jacob és Wilhelm Grimm: Holle anyó
A mesék formájuk szerint:
1. Prózai:
Kötetlen folyamatos beszéd és írás. Minden kötöttségtől (pl.: rím, ritmus) mentes.
Pl: Tündérszép Ilona és Árgyélus.
2. Lírai: (verses)
Valamilyen ritmusa van (rím).
Versszakokra tagolt.
Pl: La Fontaine: A róka és a gólya.
Meseformulák: (A mesékre jellemző visszatérő elemek)
- Jellegzetes kezdés és zárás
- Meseszámok: 3,7, 12, 21, 33, 66, 99, 101
- Próbatételek
- Beszélő nevek, állandó kifejezések
Monda:
• elbeszélő műfaj (epika műneméhez tartozik)
• a történeti múltból merít
• híres embereket, eseményeket vagy természeti jelenségeket örökít meg.
• rendszerint csodás elemeket is tartalmaz.
A monda fajtái:
• Eredetmonda: Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól. Pl.: A csodaszarvas mondája
• Helyimonda:Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz. Pl.: Csörsz árka.
• Természetimonda: Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte. Pl:Balatoni kecskeköröm stb.
• Történelmimonda: Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény. Pl: A vérszerződés
• Királymonda: Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik. Pl.: Szent László király utolsó győzelme.
Rege:
• A monda verses formája. Bár verses, az epika műneméhez tartozik. Pl.: Arany János - Rege a csodaszarvasról
Mítosz, mitológia
Mítosz:
Epika műneméhez tartozó műfaj. Istenekről, isteni eredetű hősökről szóló elbeszélés.
Mitológia:
A mítoszok összessége
Görög mitológia:
Istenek:
Zeusz: főisten
Héra: Zeusz feleség
Poszeidón: a tenger istenének
Aphrodité: a szépség és szerelem istennője.
Héphaisztosz: az istenek kovácsa
Hermész: az istenek hírnöke
Pallasz Athéné: tudományok, bölcsesség istene
Arész: a háború istene
Hádész: az alvilág istene
Daidalosz és Ikarosz
Előzmény:
Mínosz király Knosszosz uralkodója feldühítetette Poszeidónt.
Félig ember, félig bika kinézetű gyermeke született (Minótaurusz).
Megbízta Daidaloszt, hogy építsen egy labirintus a Minótaurusznak, hogy ne mehessen az emberek közé.
Mínosz ezután nem engedte haza Daidaloszt Kréta szigetéről.
I. Műnemek: - az irodalom művek hagyományos kategóriái.
Epika - Az epikus művek történetet mesélnek el.
Líra - A lírai művek érzelmeket fejeznek ki, nincs bennük cselekmény.
Dráma - Színpadra szánt művek.
II. Irodalmi alkotások formáik szerint:
Verses (lírai): Kötött ritmusú. Gyakran rímel. Verssorokra, versszakokra tagolódik.
Prózai: Bekezdésekre, fejezetekre tagolódik. Írásképe folyamatos. Kötetlen ritmusú.
III. Műfajok - a műnemeken belüli kisebb csoportok.
Dal - egyszerű érzelmeket kifejező költemény.
Életkép - a mindennapi élet valamely jellemző alakját, helyzetét, eseményét örökíti meg.
Idill - az irodalmi alkotásokban a bensőséges, egyszerű boldogságot, egy érzelmes és derűs képet ábrázoló jelenet.
IV. Tanult versek
Arany János: Családi kör
Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér
Petőfi Sándor: Füstbement terv
Petőfi Sándor: Egy estém otthon
Petőfi Sándor: Magyar vagyok
Weöres Sándor: Ó, ha cinke volnék...
V. Rím - a sorvégek összecsengése
VI. Rímfajták, és képletük
Páros rím: a a b b
Keresztrím: a b a b
Ölelkező rím: a b b a
Bokorrím: a a a a
Félrím: x a x a
Példák rímekre
Páros rím: a a b b
"A juhásznak úgyis nagy melege vagyon. a
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, a
Az ég tetejéről a juhászbojtárra. b
Tüzesen süt le a nyári nap sugára" b
Keresztrím: a b a b
"Ha küzd ellenséggel; a
Nyújts feléje védő kart, b
Jó kedvvel, bőséggel, a
Isten, áldd meg a magyart" b
Ölelkező rím: a b b a
"Minden Egész eltörött. a
Minden szerelem darabobnan, b
Minden láng csak részekben lobban, b
Minden Egész eltörött," a
Bokorrím: a a a a
"Soha meg nem halhat, hanem örökkén él. a
Lássák pogány ebek: az Istentől fél, a
Bűvüljön jó hire, valahól nap jár-kél, a
Engedd meg, hogy neve, mely mast is köztünk él," a
Félrím: x a x a
"Az isten áldja meg! x
S a kedvemért ez egyszer - a
Ivott a jó öreg, x
Borozgatánk apámmal;" a
Kiskőrösön született, 1823. január 1-jén.
Szülei: Petrovics István mészáros és Hrúz Mária cselédlány. A költő többek között Aszódon, Selmecbányán, Pesten és Pápán is tanult. Költői pályafutása Aszódon kezdődött. 1842-ben nyomtatásban is megjelent első verse, A borozó.
1846 őszén megismerkedett Szendrey Júliával, s egy év múlva feleségül is vette. Hamarosan meg is született fiúk, Petőfi Zoltán.
1848 elején a márciusi ifjúság fő szervezője lett. Bem tábornok seregében őrnagyi rangot kapott. Vele harcolt egészen 1849. július 31-ig , amikor a segesvári csatában, hősökhöz méltóan életét áldozta a magyar szabadságért.
1. Keletkezés:
1844-ben a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a költő a János vitéz kéziratát. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele a költemény, országosan ismertté tette Petőfi nevét.
2. Műfaja:
Elbeszélő költemény. Az epika műnemébe tartozik, formája verses, cselekményes, költői képeket tartalmaz, több helyszínen játszódik, fő- és mellékszereplői vannak.
3. Verselése:
Ütemhangsúlyos verselésű, felező 12-es. A vers ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. Elnevezés: a sorok szótagszáma és az ütemek száma alapján.
"Tüzesen süt le a // nyári nap sugára 12 szótag 6 // 6
4. Rímelés:
Páros rím (a a b b) (a sorvégi hangok összecsengése.)
(Rím: a sorvégi hangok összecsengése.)
5. Az epikus irodalmi művek szerkezete:
1. EXPOZÍCIÓ (előkészítés) alaphelyzet
Alaphelyzet, megismerjük a helyszínt, a legfontosabb szereplőket
2. BONYODALOM
Megváltozik az alaphelyzet, változás a főszereplő életében. A történet további eseményeinek ez a kiindulópontja.
3. A CSELEKMÉNY KIBONTAKOZÁSA
Kalandok, próbatételek,fordulópont(ok) a főhős életében (a leghosszabb rész)
4. TETŐPONT
A cselekmény legizgalmasabb része, a megoldás előtt
5. MEGOLDÁS
Befejezés, lezárás (megoldódik a bonyodalomban keletkező konfliktus, probléma)
6. Költői eszközök:
Hasonlat:
Két dolog összehasonlítása, közös jegyek alapján,
Pl: Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült.
Metafora:
Két dolog azonosítása, közös jegyek alapján,
Pl: "Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája" (A gyöngyház Iluskát jelenti, vele azonos.)
Megszemélyesítés:
Élettelen dolgokat élőlényekre jellemző tulajdonságokkal érzelmekkel, cselekvésekkel ruház fel.
Pl: " Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte" ( fölkelni,valakit elküldeni az ember tud.)
Online gyakorló feladatok a költői képek felismeréshez:
wordwall
7. További fogalmak:
Epizód: történet a történetben (pl. Zsiványtanya)
Konfliktus: az ellentétes erők összecsapása
Ki mondta - kinek? Online gyakorló
Cselekmény időrendje - Online gyakorló
8. Lehetséges fogalmazás:
1) Jellemzés (4-6 mondatban) a francia királyról.
2) Jellemzés (4-6 mondatban) Jancsi gazdájáról.
Értékelési szempont a fogalmazásokban:
Stílus (szóhasználat, nyelvhelyesség)
Forma (tagolás, bekezdések)
Tartalom (a tulajdonságokat meg kell indokolni)
Helyesírás
1878. január 12-én született Budapesten.
A budapesti Református Gimnázium tanulója volt.
1898-ban jelent meg az első elbeszéléskötete (Magdolna és egyéb elbeszélések),
1901-ben az első regénye (Az éhes város).
1914-1915-ben haditudósító volt a galíciai fronton.
1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől menekült Amerikába.
1952. április 1-jén New Yorkban halt meg gyomorműtét közben. Sírja New Yorkban található.
Egykori tanára, Rupp Kornél felkérésére írta meg a regényt (A Pál utcai fiúk)
A Pál utcai fiúk először egy budapesti diáklap, a Tanulók Lapja hasábjain jelent meg folytatásokban (1905-1906).
Főhősét, a kis Nemecseket legjobb gyerekkori barátjáról, a vele egyidős Feiks Jenőről mintázta.
A regény önéletrajzi ihletésű. Valóságos helyszíneken és karaktereken alapul.
1) Műfaja: Regény:
Az epika műnemébe tartozó műfaj. Cselekménye, története van, több helyszínen játszódik. Fő- és mellékszereplői vannak. Elbeszélés mellett leíró és párbeszédes részeket is tartalmaz.
Fajtái: családregény, történelmi regény, fejlődésregény, társadalmi regény, kalandregény, háborús regény, ifjúsági regény, krimi, tudományos regény stb...
Ifjúsági regény: Fiatalabb olvasók számára íródott, szereplői is gyermekek.
2) Tér - és időviszonyok:
A Pál utcai fiúk című regény Budapesten (8. 9. kerületek) játszódik. Legfontosabb helyszínei az iskola, a grund, a Füvészkert és Nemecsekék lakása. A mű 1889-ben (19. század végén) játszódik.
3) Iskolák:
Pál utcai fiúk: Lónyay Utcai Református Gimnázium
Vörösingesek: Józsefvárosi Reálgimnázium
4) Konfliktus: Az ellentétes erők összecsapása
A Pál utcai fiúk <--> Vörösingesek (Harc a grundért)
5) Szerkezet
Az események láncolata Elemei: Előkészítés, bonyodalom, kibontakozás tetőpont, megoldás
Előkészítés: A természetrajzórán megismerjük a szereplők közül a Pál utcai fiúk (pl. Nemecsek,Boka, Csele, Barabás és Kolnai), s hamarosan hallunk a vörösingesekről is (Áts Ferenc, aPásztorok), akik einstandot követtek el Nemecsekkel szemben: erőszakkal elvették a játékgolyóit.
Bonyodalom: Áts Feri elrabolja a grundról az egyik játék erőd zászlóját. A Pál utcaiak elnököt választanak Boka János személyében, s elhatározzák, hogy visszavágnak a vörösingeseknek.
Kibontakozás:
Megindul a küzdelem a grundért, melynek főbb eseményei:
- Bokáék esti látogatása a Füvészkertbe
- hadüzenet, készülődés a csatára (tét: ki játszhat a grundon)
- Nemecsek hőstettei: kényszerű fürdőket vesz, kísérletet tesz a zászló visszaszerzésére
- Geréb árulása és visszatérése a Pál utcaiakhoz
- Döntő harc a grundért
Emellett zajlik a gittegylet története
Tetőpont:
Nemecsek betegágyból felkelve a grundra siet, s Áts Feri legyőzésével eldönti a csatát a Pál utcaiak javára.
Megoldás:
A grund beépítése (Nemecsek halála)
6. Jellem: A szereplő tulajdonságainak összessége
(megadott tulajdonságok alapján kell felismerni szereplőket a dolgozatban)
Jellemzés módja:
- Az író maga mutatja be
- A szereplőt beszéde jellemzi
- A szereplőt tette jellemzi
- A szereplőt környezete jellemzi
7. Választható fogalmazás témák:
A) Egyetértesz azzal, hogy Nemecsek Ernő változott a legtöbbet a regényben? (Milyen volt kezdetben? Konkrét példák a regényből...)
vagy
B) Ki a regény főszereplője?
AI Website Generator